Növény szigorlati kérdések kidolgozva

1.) Flóra:
A tér egy adott tartományában egy adott időpontban előforduló növénypopulációk halmaza. P
2.) Area:
Egy adott faj meghatározott elterjedési területe.
TÍPUSAI:
*ZÁRT = kontinuus PL: Juniperus virginiana
*NYITOTT = diszjunkt L: Fraxinus ornus
3.) Pionír:
4.) Reliktum faj (maradványfaj)
Az a növ.faj, ameky a földtörténet vmely korszakában nagyobb elterjedésű és gyakoribb volt, a klímaviszonyok későbbi alakulása miatt azonban visszaszorult és ma u.ott v máshol elszigetelten fordul elő.
PL: Ginkgo biloba, Sequoidendron giganteum
Nimphaea lotus var. termalis Püspökfürdő, Nagyváradàharmadkori maradvány (vizililiom)
Syringa josikai (józsikaorgona)àmelegkori maradvány
Vaccinium oxicoccos (tőzegáfonya)àhidegkori maradvány
Ligularia sibirika (szibériai hamuvirág) Tátra lápjaibanàhidegkori maradvány
5.) Endemikus faj (bennszülött faj)
Kis areájúak, csak meghatározott lelőhelyeken fordulnak elő. Más populációkkal már nem cserélnek ki allélokat à fejlődésük más fajoktól elválik, saját utat követ. Endemikus a kontinensektől távol eső szigetek, a síkságból kiemelkedő hegyvidékek v más izolált területek flórája.
PL: Linum dolomitikum (pilisi len)
Onosma tornensis (tornai vértő)
Reliktum endemizmus (paleoendemizmus)
Azok a fajok, amelyek a korábbi időszakokban nagy elterjedésűek voltak, mára kis területre húzódtak vissza. Elterjedési képességüket elvesztették. Általában szisztematikai rokonság nélküli, izolált fajok.
PL: Ginkgo biloba (Kína; jura korszakban még formagazdag és nagy elterjesésű volt)
Peonia officinalis subsp banatika
6.) Vikariálás (vikarizmus)
Az a jelenség, amikor egymással közeli rokonságban lévő fajok v családok földrajzilag v ökológiailag elválnak, sőt előfordulásukkal egymást kizárják.
PL: fehér virágú szegfűk hazai előfordulása
Alföld: kései sz. (Dianthus serotinus)
Dunántúli középhsg.: Szt István király-sz. (Dianthus plumarius subsp regis-stephani)
É-i közhegység: (Dianthus plumarius subps praecox)
Pseudovikarizmus (álvikariálás)
Hasonló ökológiai viszonyok közt nem rokon, ill távoli rokon növények helyettesítik növényföldrajzi szempontból egymást.
PL: Közép és D-Amerikában élő kaktuszokat (Cactacaea) pl. Afrikában a fiziognómiailag hasonló kutyatejek (Euphorbiacaea) helyettesítik.
7.) Flóraelem:
Azonos areával rendelkező fajok.
8.) Kozmopolita faj:
Több kontinensre kiterjedő areájú fajok; egyféle termőhelyhez kötődnek.
PL: Phragmites australis, Typha angustifolia, Lemna minor,
Marcantia polymorpha, Poa anuua, Cynodon dactylon, Urtica dioica, Polygonum aviculare, Chenopodium album
9.) Adventív faj:
Az emberi tevékenység eredményeként egy terület flórájába új fajok kerülnek be.
2 CSOPORT
*ARCEOFITONOK: (XV.sz végéig jöttek)
PL: Papaver rhoeas (pipacs)
Consolida regalis (mezei szarkaláb)
*NEOFITONOK: (Am. felfedezése után)
PL: Acer negundo (kőrislevelű juhar)
Vitis riparia (parti szőlő)
Amaranthus spp
10.) Cirkumpoláris faj:
Eurázsia és É-Amerika extratropikus területén
PL: Juniperus communis
11.) Eurázsiai elem:
Európa és Ázsia mérsékelt övében előforduló fajok.
PL: Pinus sylvestris (erdei f.), Betula pendula, Veronica polita (fényes veronika)
12.) Európai elem:
Európában az Urálig megtalálható fajok, de Kis-Ázsiában és a Közel-Keleten is megtalálhatók.
PL: Corylus avellana, Convallaria majalis, Bellis perennis
13.) Közép-európai elem:
Közép-Európában előforduló fajok.
PL: Fagus sylvatica
14.) Pontusi-meditarrán elem:
15.) Mediterrán elem:
Földközi tenger mediterrán zónájában terjedtek el.
PL: Olea europaea (olajfa)
Atlanti mediterrán elem:
Ny-Európában az atlanti flóratartományban honos fajok, amelyek innen terjedtek el Köz-Európába.
PL: Hedera helix
16.) Alpin elem: (havasi elem)
Köz. Európai magas hegységek magas és alhavasi tájainak növ.fajai.
PL: Helleborus odorus (illatos hunyor), Lilium bulbiferum (tüzes liliom)
17.) Balkáni elem:
Elterjedési területük a Balkán-félszig. Innen terjedtek el Köz.-Európába.
PL: Juglans regia, Tilia tomentosa, Syringa vulgaris
18.) Kárpáti elem:
Kárpátok területén előforduló növények.
PL: Aconitum moldavicum (kárpáti sisakvirág)
Dacikus elem:
PL: Helleborus purpurascensàZemplénben
Telekia speciosa (teleki virág)à K.-i Kárpátokból jön
19.) Flórabirodalmak:
*HOLARKTISZ --- Északi mérsékelt öv (Eurázsia és É-Amerika extratrópikus területei)
22 endemikus család
Pinaceae, Betulaceae, Corylaceae, Platanaceae, Cannabaceae, Salicaceae, Apiaceae, Caprifoliaceae, Helleboraceae, Ranunculaceae, Berberidaceae, Caryophyllaceae, Sparganiaceae, Grossulaceae cs legtöbb faja, Rosaceae cs pl Rosa nemzetség, Acer nemzetség, Campanula nemzetség
*PALEOTROPIS --- Óvilági trópusok (Afrika legnagyobb r., Madag., India, DK-Ázsia, Óceániai szig.világ)
Balsaminaceae, Nepenthaceae, Dipterocarpaceae, Dilleniaceae, Dracaenaceae, rengeteg Ficus, Bambus, Acacia.
Az Asclepiadaceae cs sok nemzetsége pl.: Dishidia.
A Rubiaceae cs sok nemzetsége pl.: Coffea.
Fontos Orcideaceae nemzetségek: Cymbidium, Dendrobium, Paphiopedilum, Phalaenopsis. Pozsgás Euphorbiák. Asplenium nidus páfrány. Sok pálma nemzetség pl.: Phoenix, Cocos, Elaeis. Az Araliaceae cs többsége pl.: Fatsia nemzetség.
Az Újvilági trópusokkal közös néhány további család: Begoniaceae, Bigniniaceae,
Gesneriaceae, Zingiberaceae, Sterculiaceae
*NEOTROPIS --- Újvilági trópusok (Köz. és D-Amerika trópusi, szubtrópusi ter., Florida)
Cactaceae, Bromeliaceae, Agavaceae, Tropaeolaceae, Cannaceae, Nyctagynaceae. Számos Araceae nemzetség pl.: Anthurium, Monstera, Philodendron, Scindapsus. Számos Solanaceae nemzetség pl.: Lycopersiconm Capsicum, Nicotiana. Több fontos Orchideaceae nemzetség: Cattleya, Vanilla, Oncidium. Euphorbiaceae családból a Hevea nemzetség. Sok pálma nemzetség pl.: Arecastrum, Chamaedorea.
A Sterculiaceae család sok nemzetsége pl.: Theobroma.
*CAPENSIS --- Fokföld (Afrika déli, mediterrán klímájú része)
Sok száz Erica nemzetségbe tartozó faj. Aizoaceae. Sok Proteaceae faj.
Sok Crassulaceae nemzetség és faj. Az Iridaceae családból a Freesia és Clivia nemzetség. Az Asteraceae családból a Gerbera és Gazania nemzetség.
A Pelargonium és az Aloe nemzetség számos faja. Számos Asparagus faj. Gasteria, Kniphofia, Sterlitzia, Zantedeschia nemzetségekbe tartozó fajok.
*ANTARKTIS --- (Tűzföld, Új-Zéland, Antarktisz)
Araucariaceae, Nothofagus, Cordyline, Phormium, Dicksonia nemzetségek. Számos Fuchsia faj.
*AUSTRALIS --- (Ausztrália)
Casuarinaceae. A Myrtaceae cs sok nemzetsége pl.: Eucalyptus, Callistemon. Sok Acacia faj. Sok Proeaceae családba tartozó nemzetség és faj.
20.) Szekuláris szukcesszió:
A növényzet klímaviszonyokat követő változása. A földtörténet folyamán zajlott le. PL: a közép-európai lombos erdők kialakulása a jégkorszak után.
*FENYŐ-NYÍR KOR: (Preboreális kor)
Kr.e. 8500-7000, a jégkorszak vége
Cirbolya-, jegenye-, vörös- fenyő.
Ezek mind Bp területén voltak, ma már csak 1700m-en v felette
*MOGYORÓ KOR (Boreális kor)
Kr.e. 7000-5500, meleg, száraz idöszak
Tölgy, köris, juhar
Magasra húzódtak, visszaszorították a tűleveleseket
*TÖLGY KOR (Atlantikus kor)
Kr.e. 5500-2500
Az Alföld is beerdősült, kellemes időszak, ekkor népesítik be a Kárpát-medencét a lombosok; NY-Dunántúlon maradt csak meg az erdei fenyő.
*BÜKK I. KOR
Kr.e. 2500-800
Előzőekhez képest hűvösebb időszak
Bükkösök előrenyomulása- az Alföldre is beér
*BÜKK II. KOR
Kr.e. 800-napjainkig
Ismét melegebb időszak
A bükk az Alföldről visszahúzódik a felső vidékekre, tölgyesek újra előjönnek, a kor végén kialakulnak a mai erdőtájak.
21.) Magyaro. florisztikai körzetei, a Pannonicum, Noricum és Carpaticum jellemzése taxonpéldákkal
22.) Pannonicum:
Erdős puszták öve:Alföld+khg Di leejtői
régen az alföldön:száraz ter:csenkesztölgyes, nedvesen gyöngyvirágos tölgyesàma homokpuszták
Tatárjuharos lösztölgyes-zonális társulás:Tiszántúl(löszön csermozjom)+Heves-
Borsodi síkság(hegylábi löszön csermozjom barna et.)
Ligeterdő-intrazonális(nem a klimatikus,hanem a taladottságokhoz kötődik):ártereken, folyók mentén
Karsztbokorerdők,melegkedvelő tölgyesek,sztepprétek-extrazonális(más
klímazonára jellemző,de a helyi klímában is megtalálja azéletfeltételeit):khg-ek lejtőin
Zárt tölgyeserdők öve:khg-kben:cseres-t(2-500 m fölött hegyhátakon,
fensíkon,Di ésÉi lejtőkön), gy-t(550m fölött)
Bükkösök öve: 550-600fölött szubmontán bükkösök, montán bükkösök Éi khg
kimagasló pontjain(Mátra Piszkés-tető Gayatető Kékes)
Elegyes fenyves öv:Nyi határon erdeifenyővel elegyes tölgyes

24.) Matricum:
É-khg:Dunakanyartól a Zempléni hg-ig változatos alapkőzeten zonális
erdőtársulások:cs-,gy-tölgyes,szubmontán-,montán-bükkös(750m felett)
égh:kontinentális, jún-ban 1 csap, hideg telek, hosszú fagyok, legmagasabb pontok,
Kárpáti&dacikus fajok:Helleborus purpurascens,Dianthus plumaris subsp praecox,
Viola biflora, Rosa pendulina
25.) Ősmátra=Matricum
(hidegebb hosszabb ideig tart a fagy, kontinentálisabb,Tátra-Fátra fajok)+Bakonyikum(melegebb szubmed. klímahatás)
A 2 közé Zólyomi Bálint húzta be a dunai flóraválasztót
26.) Tokajense:Zempléni-hg:Sátor-hg+Hegyalja
andezit+riolit
cseres-,gyertyános tölgyes, savanyú talajú bükkös:
Vaccinum myrtillus,-vitis-idaea(áfonyák),Lycopodium clavatum,Huperzia selago(korpafüvek)
völgyekben égeres láperdők:Matteucia struthiopteris(struccpáfrány)
tőzegmohalápok(Sphagnum spp.),szőrfűgyepek(Nardus stricta)
Tokaj-művelésből kivont tereken árvalányhajas(Stipa tirsa)gyepek
27.) Tornense: Tornai karszt:
Aggtelek a Bódva völgyéig vmint a gömöri domboktól az abaúji Cserhátig
mészkő
mészkedvelő tölgyesek,karsztbokorerdők,pusztafüves lejtők
Kelemér:az ország legszebb tőzegmohalápja!
Carex lasiocarpa(gyapjasmagvú sás),Eriophorum vaginatum(hüvelyes gyapjúsás)
Onosma tornensis,Dracocephalum austriacum,Dentaria glandulosa
28.) Agriense:Mátra Di lába
erubáz talajon tatárjuharos lösztölgyes maradványok+melegkedvelő tölgyesek alcifrekvens és erdőssztyepp növ-ekkel
cseres-,gy-tölgyesek,szubmontán bükkösök,hegygerincen bokorerdők
Galyatető+Kékes magashegyi bükkösök jellemző fajai:
Prenanthes purpurea(nyúlsaláta),Festuca amethystina(lila csenkesz),
Centaurea mollis(szirti imola),Cimicifuga europaea(poloskavész)
erősen savanyú barna erdőtalajon acidofil bükkösök és tölgyesek:
Luzula luzuloides(fehér perjeszittyó),Vaccinium myrtillus(fekete áfonya)
Sirok-tözegmohaláp:Caex lasiocarpa,Eriophorum vaginatum
Sár-hegy:szubmed növ
29.) Neogradense:Cserhát+Börzsöny+Gödöllői dombság
Cserhát-andezit:cseres-,gyertyános-tölgyes,Di rész tatárjuharos l-t
Börzsöny-andezit:montán-,szubmontán-,mészkerülő bükkösök,cs-,gy-t,Di
lejtőn karsztbokor-,sziklaerdők
Gödöllői-domb:kontinentális tölgyes hárserdő,tetőn (tatárjuharos l-)t,völgyben
magasságos mocsár-,láprétek
Ipoly mellett magasságos és mocsárrétek
Ipolyszög:védett égerláp
30.) Visegradnse:Dunazug-hg:Visgrádi-hg(andezit)+Naszály-hg(mész)
flóraválasztó:Éi(kárpáti&kontinentális fajok)és a
Dti(szubmed&Nybalkáni elemek)khg között
31.) Bakonyikum:Dti-khg:Balatontól Dunakanyarig
mészkő+dolomit+homokkő+bazalt(Balaton körny)
dolomit aprózódik-kőtörmelékes lejtők-gátolja a talképződést-sziklagyepen ezt kedvelő növ-k(Zólyomi Bálint)àspec flóra
szubmed klímajelleg:2ős (tavasz&ősz)csap. max-szubmed. növényzet
Linum dolomiticum,Dianthus plumarius subsp regis-sephani,
Helleborus dumetorum,Taxus baccata(szentgál)
32.) Pilisense:Pilis&Budai-hg
mészkő+dolomit+hárshegyi homokkő
zonális társulások: cseres-,gyertyános-,mészkedvelő tölgyes,
Éi lejtőn szubmontán bükkös
Di dolomitlejtőkön:sziklagyepek: Festuca pallens (deres csenkesz)+cserszömörcés
karsztbokorerdő+hárs-kőris sziklaerdő,
Éi: Bromus erectus (sudár rozsnok)
reliktum/bsz.: Linum dolomiticum (pilissztvári len), Seseli leucospermum (magyar gurgolya)
33.) Vesprimense:Vértes&Bakony
mészkő+dolomit
tölgyesek,gyertyános-tölgyesek,bükkös
Csákvári dolomitsziklagyepeken Festuca pallens (deres csenkesz)
karsztbokorerdőkben Carpinus orientalis (keleti gyertyán)
Bakony Éi lejtőin+szurdokvölgyeiben:Phyllitis scolopendrium! (gímpáfrány)
dolomitsziklagyepein:Primula auricula!(cifra kankalin),
üde sziklás bükköseiben:Allium victorialis!(havasi hagyma)
34.) Balatonicum:Balaton-felvidék+Keszthelyi-hg+Tapolcai-med+bazalthegyek
bazalt+mészkő+dolomit+permi vörös homokkő
sziklagyepek, karsztbokorerdők
SztGyörgyhegy bazaltján:Cheilanthes marantae!(cselling),
Tapolcai-med. üde és kiszáradó láprétjén:Pinguicula alpina(havasi hízóka),
Primua farinosa(lisztes kankalin)
35.) Praenoricum:Ny-Dunántúl(Alpokalja):Lajta-hg+Göcsej+Őrség+Vasi-dombság
hűvös csapadékos, jégkorszakból fennmaradt(dealpin)
Alnus viridis(havasi éger)
+boreális elemek, őshonos a Pinus sylvestris;
Calluna vulgaris(csarab), Picea abies(lucfenyő), Larix decidua(vörösfenyő),
36.) Eupannonicum: Alföld
zonális társulás:erdőssztyepp
lösz alapkőzet+homok+alluviális öntés+másodagosan kialakult szolncsák&szolnyec szikesek
PL:
37.) Arrabonicum: Szigetköz+Győri-med+Hanság
Hanság:lecsapolás előtt égeres láperdők+üde kiszáradó láprétek
Győri homokon+D-T-közi homokpusztákon:
Festuca vaginata(magyar csenkesz)
Szigetközben ártéri ligeterdő
Bakony Éi lábánál homokon őshonos Pinus sylvestris
38.) Colocense: Mezőföd és Solti-lapály:Duna ártere Bptől Mohácsig
+jobb parti lösz és homokterület
Dunát szegélyző löszfalakon „félsivatagi” társulás:
Agropyron pectinatum(taréjos tarackbúza)+Kochia prostrata(heverő seprűfű)
ócsai és dabasi tájvédelmi körzet:turjánvidék égerlápokkal+üde és kiszáradó láprétek
Kiskunsági Nemzeti Park: Kunszentmiklósi szoloncsák szikesek:
Fetuca pseudovina(sovány csenkesz)
vaksziken: Lepidium crassifolium(pozsgás zsázsa)+Camphorosma annuua(bárányparéj)
39.) Praematricum: D-T-köze:2 folyó közti homokterület
Kisk.Nemz.P.: laza meszes futóhomokon:
Secale sylvestre(vadozs),Corispermum canescens,-nitidum(poloskamagfajok)
Megkötött homokon:Festuca vaginata(magyar v homoki csenkesz)
Alkanna tincora(báránypirosító),Dianthus ditinus, D. serotinus (tartó-,kései
szegfű),Cochicum arenarium(homoki kikerics)
buckaközben talajvíz közelségét jelzi: Salix repens subsp rosmanifolia(cinegefűz)
bugaci ősborókás
40.) Crisicum:
Tiszántúl:Tisza ártere Tokajtól Szegedig+Bükk&Mátra alatti síkság
+Hortobágy+Kőrösök vidéke+Békéscanádi löszhát
öntés-,réti talajok,szolonyec szikesek, löszön kialakult sermozjom
Tisza mellett ártéri erdők:morotvákban
Nymphaea alba(fehér tündérrózsa),Trapa natans(sulyom)
Hort.Nemz.P.: újszentmargitai ohati sztyepperdők
szolonyec szikesen: Festuca pseudovina (sovány csenkesz), Artemisisa santonicum(sziki üröm) másodlagos állományokban: Achillea collina(mezei cickafark)
Békéscsaládi löszhát védett területein+egykori „löszfüvellők”maradványfoltjain:
Salvia nutans (kónya zsálya),Adonis x hybrida(erdélyi hérics)
41.) Nyírségense: Nyírség:Debrecentől a Tiszáig homokterület
savanyú homokon:Festuca vaginata,-pseudovina(magyar-,sovány csenkesz)
Corynephorus canescens(ezüstperje),
zárótársulás:homoki tölgyes
magasságos mocs-és láprétek töredékein:bátorligeti ősláp:Comarum palustre! (tőzegeper)
Ligularia sibirica!(szibériai hamuvirág), Betula pubescens!(szőrös nyír)
42.) Samicum: É-Alföld:Szatmári síkság+Bodrogköz
ligeterdők+gy-tölgyesek:Leucojum vernum(tavaszi tőzike)
védett csarodai tőzegmohás láp:Vaccinium oxycoccos(tőzegáfonya)
50.) Niche:
A niche a modern ökológia egyik legfontosabb fogalma: a környezeti tényzők által kijelölt n dimenziós tér (hipertér), ahol a populáció előfordulhat.
Azoknak a kölcsönhatásoknak a sokdimenziós kifejezése, amelyek a források ill. a közvetítők és a populáció környezeti toleranciája között kialakulnak.
A nagy alkalmazkodóképességű populációkra (generalista fajok populációi) terjedelmes, a kis alkalmazkodóképességűekre (specialista fajok populációi) pedig szűk niche jellemző.
Realizált nicheà természetben is használni tudja a faj (kisebb v = a fundamentálissal)
Fundamentális niche à elméleti tér, „elvileg tudná használni a faj”
Overlap: = niche-átfedés à 2 v több populáció által hasznosított közös forrás
Niche-szegregáció: legalább egyikük niche szélessége csökken 1 v több miliőtengely
mentén (KONTRAKCIÓ); egyikük v mindkettő legalább egy tengely mentén elmozdul (ELTOLÓDÁS)
51.) Környezet:
Az ökológiai környezet az adott helyen és időben az egyes populációkra ténylegesen ható tényezők csoportja.
Tolerancia:
A miliőspektrum minden egyes tényzője egy változóként fogható fel, melynek csupán bizonyos értékei mellett biztosított az élőlény fennmaradása, ezt a tarományt az élőlény toleranciájának nevezzük.
52.) Liebig-féle minimum törvény:
A növények ásványi táplálkozásával összefüggésben a ~ kimondja, h a produkciót a jelenlevő elemek közül az határozza meg, amely a szükségeshez képest a legkisebb mennyiségben van jelen. Ezen elem mennyiségének növelésével a terméshozam mindaddig növekszik, amíg egy másik elem nem kerül minimumba. Ez utóbbi újabb minimum-tényezővé válva gátolja a további hozamnövekedést. Ezért fontos a harmonikus tápanyagellátás.
53.) Ökológiai indikáció:
A környezet tényleges hatásaira adott jelzés. Alapja az h a populációk és populációkollektívumok jelzik (INDIKÁLJÁK) a létrejöttükben és viselkedésükben szerepet játszó ténylegesen ható tényezőket.
Ökológiai fajcsoport:
Számos együtt előforduló növényfaj ökológiai fajcsoportot alkot. Ugyanabba az ökológiai csoportba azok a fajok tartoznak, amelyek toleranciája a tapasztalatok szerint vmelyik környezeti tényező iránt kb hasonló.
Hazánkban a hőigény (T), a talajnedvesség (W) és a talajreakció (R) iránti igény alapján összeállított ökológiai fajcsoportok használata terjedt el a gyakorlatban. Egyéb tényezők (pl.: megvilágítás erőssége, talaj nitrogéntartalma, fizikai szerkezete és sótartalma, kontinentalitás, bolygatás és a taposás mértéke alapján felállított) ökológiai fajcsoportok is léteznek.
58.) A levegő mint környezeti tényező + ökológiaia hatásai
A levegő jelenlegi összetétele a Föld, az atmoszféra és az élővilág fejlődésének következménye. A légköri levegő komponensei közül a fotoszintetizáló növények számára lényeges környezeti tényező a CO2-tartalom. A fosszilis tüzelőanyagok egyre nagyobb mértékű égetése egyre nagyobb mennyiségű CO2-t juttat vissza a légkörbe. à üvegházhatás, ami miatt a troposzféra átlaghőmérséklete az ezredfordulóra 0,5-1 °C-kal emelkedhet.
A CO2 és a víz különböző diffúziós határrétegek ellenállását legyőzve mozog a mezofillum és a légkör között. A gáz és a szilárd halm.áll. légszennyező anyagok (SO2, NOx, por, radioaktív kiszóródás stb.) káros hatása a légkörön keresztül érvényesül.A levegő mozgásával is erős hatást gyakorol a növényekre.
59.) A fény mint környezeti tényező + ökológiai hatásai
60.) A hőtényező jelentősége, hatásai
61.) A víz mint környezeti tényező
62.) A növények hidratura viszonyai + típusonként pl.
*POIKILOHIDRATURÁS (kiszáradástűrő) növények vízállapota
nagymértékben függ a környezet vízviszonyaitól. Száraz időben látszólag teljesen kiszáradnak és csak a protoplaszt nagy vízvisszatartó ereje nyújt számukra a látens élethez elegendő nedvességet. Legismertebb képviselői a zuzmók és mohák, de előfordulnak algák, páfrányok és esetenként a virágos növények közt is.
PL: Marcantia polymorpha
*HOMOIHIDRATURÁS (kiszáradást nem tűrő) növények
vízháztartásukat többé-kevésbé eredményesen függetlenítik környezetük vízállapot-változásaitól.
63.) A szárazságtűréshez történő alkalmazkodás élettani + morfológiai sajátosságai
A szárazságtűrő (XEROPHYTON) növényeknek számos, strukturálisan és funkcionálisan eltérő típusuk van. Van, h bojtos gyökérrsz.ük (pl pázsitfüvek) kis térfogatban igen intenzíven átszövik a talajt. Máskor a nagy talajtérfogatot behálózó és nemegyszer a talajvízig lehatoló gyökerek extenzív jellegűek (pl. fásszárú 2szikűek), v a legfelső talajrétegben futnak és kevés csapadékot követően azonnal kifejlődnek, ill a talajfelszín alatt képződő párát gyorsan hasznosítják (pl.: szukkulensek).
A xerophytonokon megfigyelhető párologtatást és felmelegedést csökkentő berendezéseket xeromorfózisoknak nevezzük.
PL: a mélyen ülő sztómák, dús szőrzet, viasz és kutikulaborítás, összesodródó ill csökkent felületű v hiányzó levéllemez, szukkulencia, erős szklerifikáció (keménylevelűség).
A szárazságtűrés fiziológiai alapja a sztómareguláció (gázcserenyílás szabályozása) mellett a szabad aminosavak felhalmozása. 1-1,5 hónapig taró szárazság alatt a szántóföldi viszonyok közt pl a kukorica szárazságtűrő fajtáiban prolin halmozódik föl, mert a fotoszintézis csökkenése után annak képződése még zavartalan. A prolinmolekula igen higroszkópos. Növeli az erősen kötött vízmennyiséget, ezáltal stabilizálja a sejtstruktúrát.
64.) A talajtényező szerepe, a növények számára fontos jellemzői
65.) Talajindikátor növények pl
N jelző: Urtica dioica
Plantago major
Amaranthus retroflexus
Sambucus nigra
Szilkátjelzők: tőzegmohák (Sphagnum fajok)
Calluna vulgaris (csarab)
Vaccinium fajok (áfonya)
Nardus stricta (szőrfű)
69.) Fanerofiton életforma +PL (PHANEROPHYTON = P)
Fák és cserjék; megújuló rügyeik a hajtásokon vannak, a kedvezőtlen időszakot a talaj felszíne felett, 50cm-nél magasabban vészelik át.
Termetük alapján további csoportok:
-cserjék (Nanophanerophyton N) a 2m-t el nem érő fás növények
PL: Ligustrum vulgare (fagyal)
-alacsony term. fák (Mikrophanerophyton Mi) 2-8m magas fás növény
PL: Fraxinus ornus (virágos kőris)
-közepes term. fák (Mesophanerophyton Me) 8-30m
Hazai erdeink legtöbb faja
PL: Fagus sylvatica (bükk)
-magas fák (Megaphanerophyton Mg) 30m-nél magasabb,
többnyire trópusokon élő fák
PL:
70.) Geofiton életforma +PL
A hagymás, a gumós és a rhizómás növények.
PL: hagymafajok (Allium spp.) berki szellőrózsa (Anemone nemorosa) és
a mezei aszat (Cirsium arvense)
71.) Chamefiton életforma +PL (CHAMAEOHYTON Ch)
Törpecserjék és párnás növények, melyek rügye kedv.len időszakban a talaj
felszíne felett 10-50cm magasan vannak. Havas területeken a rügyeket hó védi.
PL: kakukkfű (Thymus), varjúháj (Sedum) fajok
72.) Hemikriptifiton életforma +PL (HEMIKRYPTOPHYTON H)
78.) Allelopathia +PL
Egy virágos növényfajnak a szomszédos növényekre vegyületek révén
gyakorolt gátló hatása. (MOLISCH 1937)
Ugyanazon faj egyik egyede a másikra is gyakorolhat allelopatikus hatást.
Az ALLELOKEMIKÁLIÁK szekunder anyagcseretermékek, sokszor gyógynövények hatóanyagai. A talajban v kipárolgás útján a levegőn keresztül hatnak. ARID és SZEMIARID körülmények közt jelentősebb a hatásuk mint humid klíma alatt, ahol valószínűleg a talaj nagyobb mikrobiológiai aktivitása hatástalanítja őket.
A gyomok egymásra gyakorolt allelopatikus hatásai:
a mezei aszat (Cirsium arvense) avarja pl. önmaga fejlődését gátolja.
A fák és lágyszárúak közti ismert pl a dió v az eukaliptusz alatti aljnövények
pusztulása.
Az allelokemikáliák (PL: ekdizon, juvenilis hormonok, farnezolok) minden bizonnyal jelentős szerepet töltenek be a jövő biológiai növ.védelmében.
87.) Vegetáció:
Egy adott topográfiai térrészlet adott időpontbeli növénytársulásainak halmaza.
Adott terület vegetációját meghatározott megjelenési formájú (fiziognómiájú) növények jellemzik. PL.: lombhullató erdők, füves puszták növényei.
88.) A vegetációs övek kialakulása + milyen tényezők befolyásolják
89.) Trópusi esőerdők övének jellemzése példával
90.) Szubtrópusi öv jellemzése példával