Táj- és kertépítészet története
Szigorlatra bocsátás szójegyzéke - kiegészítés
Gloriet: kisméretű, körtemplom vagy pavilon mására készített, dombtetőre ill. vuek lezárásában elhelyezett építmény
belvedere, bellevue: kiemelkedően szép kilátással bíró hely (több kastély neve is), kilátóterasz (esetleg épület tetején)
eremitage, remeteség: XVIII. Században gyakori kerti (fatörzsekből álló) lak, elvonulóhely
pagoda: er. Buddhista kultikus épület, valamint ennek utánzata, többszintes, erősen díszített épület (barokk, tájképi kertek pl Chambers nyomán)
labdagyep, boulengrin: Angliából származó, rézsüsen mélyített kialakítású gyepes térség labdajátékoknak, később fr-k átalakították, kutat és/vagy dísznövényeket helyeztek el benne
grille, rostély: rács a kert határán, mely jelzi a telekhatart, védelmi funkciót tölt be, mégis kilátást biztosít a környező tájra
a-ha: angol tájképi kertek elemeként alakult ki, a birtokhatárt jelölő kerítést az eredeti terepszinthez képest lejjebb, egy árokban húzták ki, így nem zavarta a látványt
paliszád, palissade: építészeti tagozatok, v egyszerűbb épületek alakjára megnyírt sövény
spalír: léc-, rúdfal virágos növények, ill. gyümölcsfák felfuttatására
sétány: a kert egyes elemeit összekötő gyalogút növényzettel szegélyezve
lúdlábsétány: az épület középtengelyének meghosszabbításában, ill V alakban a tengelyre szimmetrikusan induló útrendszer, végében ált lezáró motívummal (ren-bar, D. Fontana, Villa Montalto, Róma)
csillagsétány: egy fontosabb középpontból (építmény, szökőkút) sugárirányban induló kerti útrendszer
keresztsétány: egymást merőlegesen keresztező út(ak)
átlós sétány: nagyobb térségen diagonális irányban áthaladó út
ferde sétány: szabálytalanul, a főbb tengelyekhez képest eltérő szögben futó út
lugas: rácsszerűen kiképzett, növényekkel befuttatott kerti építmény
arabeszk: stilizált levelekből és virágokból álló, szeszélyes síkdíszítés (legjellemzőbb a mór művészetre)
chinoiserie: kínaias épületek, ill a kínai kert egyes elemeinek átvétele (XVIII.sz, Chambers főleg)
labirintus: útvesztő – középkortól előszeretettel alkalmazott elem; magas, nyírt sövényből kialakított folyosók rendszere. Eredete: krétai kultúra
függőkert: lépcsős, teraszos kialakítású (tető)kert (pl: ókori Mezopotámia/ Szemiramisz v Mátyás/Visegrád)
topiarium: geometrikus vagy emberi ill. állati formára nyírt növények, ill az ezekkel benépesített tér
treillage: lécrácsos lugas felfuttatott növényzettel, fülkét is képezhet.
műrom: a szentimentális, ill. angol tájképi kertek elemeként alkalmazott mesterséges, romos hatású építmény, mely ált. elvonulásra szolgált
trompe l’oeil: teret tágító, illuzionista festmény architektúra- vagy természetábrázolással– pl: Lippay pozsonyi kertjében
grotta: mesterséges barlang támfalak, domboldalak tövében, különleges, érdekes felületkialakítással, benne ált. szökőkút v szobrok találhatók
ellensétány, contrallée: a sétány fő csapásirányával párhuzamos, topiariákkal, kis füves térséggel vagy vízmedencével elválasztott, a fő sétánynál keskenyebb utak
vue: kilátás, ill magasabb növényektől mentes csapás, ahol a táj távolabbi része is bekapcsolódik a látványba
pergola: két v több oldalról nyitott pavilon gerendás szerkezettel, növényekkel befuttatva
parter: ált. épületek közvetlen környezetében kialakított sík terület geometrikus vagy meghatározott szabály szerinti növénykiültetéssel: buxussal, gyeppel ill. díszesen virágzó növényekkel; előfordul víziparterr is nagyobb felületű tóval, szökőkúttal (kial: reneszánsz)
csomós parter: = Knot-kert; bonyolult, csomókhoz hasonlóan, egymásba gabalyodó mintájú növénykiültetéssel bíró kertrész
hímzéses parter: compartiments de broderie, arabeszk szerű, mozgalmasan kanyargós díszítésű növénykiültetés Jacques Boyceau, Claude Mollet
virágos parter: főként évelő, díszesen virágzó, lágyszárú növényekkel beültetett ágyásrendszer bonyolult formákban, esetleg fölmagasítottan
gyepes parter: legnagyobb részén füves borítású terület, melyet utak szelnek ketté, szegélyén esetleg alacsony buxussorral vagy díszesen virágzó évelőkkel (XVIII.sztól egyöntetű gyepfelület)
boszké: er jel: erdő, erdőcske; magas fákkal, sűrű bokrokkal beültetett kertrészlet (ezeken belül szabtalan terek alakulhatnak ki – salle de verdure)
zárt boszké: magas, átláthatatlan növényzettel beültetett terület
nyitott boszké: átlátható kertkialakítás, könyöklősövénnyel és benne álló fákkal, esetleg gyeppel
quincunx: ókori rómaiaknál az ötösével összekötött szőlőcsoportok
giardino segreto: kamarakert, a kastély/palota/várkertekben a háziak saját szórakoztatására, kedvtelésére fenntartott, elzárt kertrész
giochi d’acqua: vízarchitektonikus elem, vízi játék a vendégek megtréfálására és szórakoztatására. Működtetésük vmilyen elmés szerkezettel történt; mester pl: Tomaso da Siena, Héron
amphitheatrum: ókori Görögországban kialakult, többezer ember befogadására képes, hosszított téglalap alaprajzú sporttér lelátóval (pódiuma: hippodrom) később így hívták a lépcsős lelátós szabadtéri térkialakítást is
csahar bag: iszlám kertekben: mélyített kert 4 elkülönített részből, középen szökőkúttal
rinszen: növények és a víz harmóniájával kialakított tájat idéző távolkeleti kert
sinden: (= családfő pavilonja) a főépülettől D-re elterülő, tájat idéző távolkeleti kert
cukubai: japán kertekben kőből faragott kézmosó alkalmatosság
tori: egymás felé dőlten álló két kőoszlop, tetején két gerendával, melyből a fölső túllóg és fölfele hajlik (eredetileg madárülés)
toro: japán kertben lámpa, ill. mécsestartó állványka
sin: „igazi”; részletesen kidolgozott kert
gyo: „egyszerű” szabad kialakítású japán kert a részletek kisfokú kidolgozásával
szo: „vázlatos” japán kert
ikebana: japán virágkötészet (fontosnak tartotta a kompozíciót a levágás után is – szimmetrikus elrendezés, földön álló díszes váza)
bonszai: törpe nevelésű facsemeték; távolkeleti kert. hagyomány
gyeppad: ált. középkori kertekben a falat övező, gyepes, ülésre is használható, derékmagas szegélysáv szegéllyel v rézsűs kialakítással
hortus conclusus: középkori eredetű, a mindennapi használatra elkerített, ált. virágos vagy gyógynövényes kert
garden city, kertváros: XIX, XX. Sz-i városfelépítési elképzelés(ek) a vidéki és város élet előnyeinek ötvözésére (Ebeneser Howard); nagy zöldterületekkel, házi kiskertekkel rendelkező városrész, melyben azonban minden nagyvárosra jellemző infrastrukturális háttér megtalálható
vadaskert: a kastélyhoz tartozó nagyobb parkrész fás növényzettel, ahol a vadak szabadon élnek, ill. a háziak kedvtelésből vadászatokat rendeznek; ált. nyiladékokkal tárulnak fel, előfordulhatnak benne kisebb épített elemek
jardin anglo-chinois: fr. elképzelés, miszerint az angol tájképi kert is a kínai hagyományok egy részéből táplálkozik, ill abból alakult ki, azt másolja
ferme ornée, díszmajorság: idillivé tett mezőgazdaságo táj, díszfarmmá alakított kert, ahol az esztétikai jelentőségű elemeknek gyakorlati hasznuk is volt (kial: Anglia, XVIII.sz, jellemző ezekre az állattartás, legeltetés)
hameau, díszfalu: kívül falusias kialakítású épületek együttese, mely ált. a kastélytól távolabb, a természetben kapott helyet ezek az épületek belül azonban luxus kivitelűek voltak. (szentimentális tájképi kertekben)
fabrique, staffázs: kizárólag a tájképi látvány fokozására létrehozott gyakran idegen tájat idéző kerti építmény
solitair, szoliter: habitusa vagy virágdísze miatt egymagában, különállóan ültetett nővény, melynek kiemelt téralakító jelentősége van
clump: angol tájképi kertekben: természetesnek ható, fás szárú növényekből álló csoport (kial: W. Kent)
belt: „öv” angol kerteknél a telekhatárhoz közel húzódó szabálytalan kialakítású körsétány
pleasure ground: Repton elképzelései alapján (miszerint a kert a lakás kiterjesztett, szabadtéri folytatása) a ház közvetlen közelében, kényelmes, tartózkodásra berendezett tér, terasz korláttal, növénydísszel
picturesque: 1790-es években Angliában kialakult elképzelés a kert tájképivé tételére a természet erőire utaló elemekkel (pl: kidőlt, kiszáradt fa, szikla, vízzuhatag)
gardenesque: 1830-as években, Angliában: kiültetési séma, mely engedi megmutatni a növénynek saját habitusát
arborétum: botanikus kert élő fák és cserjék bemutatására
Antoine-Joseph Dézallier d’Argenville: barokk kori kertépítészeti traktátus-író, könyve 1709ben jelent meg, jelentősége többek között a korban divatos parterrek rajzai miatt nagy.
választófejedelem: az uralkodó személyét jelölő, ill. jóváhagyó főméltóság (Németországban pl kölni, mainzi, trieri érsek, rajnai palotagróf, szász hg, cseh és bajor király, később)
koldulórendek: szerzetesek csoportja, melyek nem rendelkeznek nagyobb vagyonokkal, birtokkal; adományokból tartják fenn magukat (pl: domonkosok, ferencesek), és leginkább a városi nincstelenek körében hirdetik az igét
zarándokútvonalak: valamilyen csodához vagy szenthez köthető kultikus helyekhez vezető út (pl: szent lepel, Torino; Mohamed, Kába-kő, Mekka)
impresa: magyarázó felirat
devisa: személyre / családra utaló jelkép
sala terrena: a kerttel közvetlen összeköttetéssel bíró földszinti terem
aviarium: madárház
menagerie: állatkert; különleges állatok számára elkülönített, elkerített terület
orangerie: „narancsos” délszaki növények termesztéséhez kiépített üvegház, ill. az előtte lévő terület a növények nyári tárolására
obeliszk: ókori egyiptomi és keleti népeknél gyakori, magas, gúla alakú kőoszlop; emlékmű
cascade, kaszkád: vízlépcső, zuhatag – lépcsős kialakítású vízfolyás, mely ált. valamilyen szökőkútból indul és medencébe érkezik
kronosztikon: kronogramma; épített elemeken szembetűnő helyre felirat, melynek színnel vagy mérettel kiemelt részletei római számokként összeolvasva az építés évét
gothic revival: XVIII. Sz második felében Angliában az eklektika kapcsán kialakult gótika-szeretet, perpendicular gótikus formák, elemek visszatérése (ilyen szellemben épült pl a Parlament)
szőnyegágy: apró virágok ezreiből, mozaikszerű kialakításban beültetett ágyás; a szíín vagy habituskontrasztból adódó ornamentikával
corbeille de terre, virágkosár: ált. valamilyen szegéllyel rendelkező, egynyári, díszesen virágzó növényekkel beültetett kisebb ágyás
rozárium: rózsakert, rózsagyűjtemény kihelyezésére, az eklektikus gyűjteményeskert tipikus eleme
filagória: kerti lugas, nyitott fa házikó
zikkurat: toronytemplom fölfelé lépcsősen kisebbedő négyszögletes szintekből (ókori Mezopotámia)
kedd, május 30, 2006
Művtöri fogalmak szigorlatra
Művészettörténet
A vizsgára bocsátás szójegyzéke
A beugró 10 kérdésből áll, ezek közül egy kérdés egy oszloprend részletes ismertetése.
Négyezet: a hosszház és a keresztház főhajóinak találkozásában kialakult, kiemelt fontosságú tér, általában kupola fedéssel
Szentélynégyszög: a főhajó vonalában, a szentély meghosszabbítására szolgáló négyszögletes tér
kötött rendszer: 1. többhajós épületeknél szabályos négyszögletes terek alkalmazása, ahol a főhajó egy egységéhez a mellékhajókban két egység kapcsolódik 2. A mellékhajó szélessége fele a főhajóénak, a mellékhajó két négyzet-alaprajzú boltozatának a főhajóban egy négyszer akkora területű keresztboltozatnak felel meg
apszis: félkör alakban záródó szentély
kápolnakoszorú: az egész belső teret vagy a belső tér egy részét övező kápolnasor
szentélykörüljáró: (az apszistérben) a szentélyt hátulról övező folyosó – lehet kápolnás kialakítású
sekrestye: a szertartásokhoz szükséges, ill.a papi kellékek tárolóhelye
oratórium: a szentély közelében kialakított magánkápolna (ált. kegyúr részére)
narthex: a hajókra merőleges irányú felvezetési tér, előcsarnok. Elhelyezkedésétől függően exo vagy endonarthex
bazilika: többhajós tér, melynek főhajója az oldalhajókhoz képest kiemelkedő, és megvilágítását a gátorfalon átszűrődő fény szolgáltatja
álbazilika: többhajós tér, a főhajó kiemelkedő, de megvilágítását nem a gátorfalon keresztül kapja
csarnoktemplom: többhajós tér, ahol a hajók belmagassága megegyezik
rotonda: kör alakú templomtér
kilencosztású tér: belső osztásaival kilenc részre tagolt tér
tornác: támaszokkal alátámasztott, félig nyitott tér
portikusz: egyoldalt oszlopos, a másik oldalon fallal zárt fedett félinterieur folyosó, ill. a bejáratot hangsúlyozó kapuelőépítmény
átrium: ókori gr. És római lakóházaknál kezdetben központi elhelyezkedésű, később a peristyl udvar mellett reprezentációs előcsarnok funkcióját betöltő, felül nyitott, kövezett helyiség, közepén ált. vízmedencével
perisztil udvar: körben nyitott oszlopfolyosóval kialakított belső udvar
támváltás: különböző támasztószerkezetek (pillérek és oszlopok) bizonyos ritmus szerint egymás utáni megismétlődése (pl: szász -: két oszlop, egy pilléres támváltás)
stukkó: különböző tagozatformákból álló homlokzat, ill. faldíszítés (manapság beltéren leginkább gipszből)
relief: dombormű
kazetta: mennyezet, boltozat síkjába lépcsősen mélyülő (négyszögletes) díszítőelem, rekesz
rozetta: stilizált rózsaszirmokat mintázó kerek dísz
fiókos donga: dongaboltozat a rá merőleges irányú, jóval kisebb méretű kisebb dongákkal
keresztboltozat: egymást keresztező két dongaboltozat
vaknegyed, süveg: függőleges, átlós síkokkal metszett dongaboltozat boltozati mezői
kolostorboltozat: egyterű, ált. szabályos alaprajzú tereket lefedő boltozat
csegely: a dongaívek legmagasabb pontján vízszintes síkkal metszett függőkupola (metszet: kör alakú > négy gömbháromszög marad)
tambur: a kupola kiemelésére szolgáló, henger alakú térelem, kupoladob; a kupola minőségétől függően lehet tömör vagy áttört
laterna: a kupola tetején lévő kiemelt, henger alakú térelem
opeion: a kupola tetején lévő rés, melyen keresztül fény árad a belső térbe
csehboltozat: függőleges síkokkal metszett félgömb-kupola, ahol a metszés alapvonalainak metsződései a kupola alpkörére esnek
csehsüvegboltozat: függőleges síkokkal metszett, félgömb-kupola-alapú boltozat, ahol a metszősíkok alapvonalai a félgömb-kupola alapkörén belül metszik egymást
poroszsüveg-boltozat: vasgerendákon nyugvó dongaboltozat
zárókô: boltozat legmagasabb pontján, a bordák találkozásánál beépített díszítő és funkcionális elem
konzol: nyílásoknál a falba félig beépített, tartó és díszítő szerepű kő (=gyám > szemöldökgyámos nyílás)
abakusz: a gerendázat áthidaló elemének (architráv) oszlopokra fektetését elősegítő oszlopfejezeti elem
mérmű: gótikus ablakok kőcsipkével gazdag, finomművű osztása
béllet: kapuzatnak (fél)oszlopokkal és más díszítőelemekkel kiképzett, befelé szűkülő kerete
ciklopfal: 1. homlokzatdíszítés szélein faragás nélküli vagy természetes hatásúra kialakított kövekkel 2. teljesen természetes alakú vagy faragott szélű kövekkel burkolt falfelület – épülethomlokzaton, de lehet városfalon is pl: Mükéné
kváderezés: homlokzatdíszítés közel szabályos díszítőkövek felhasználásával – ált. vízszintes tagolás érhető el használatával
rusztika: rücskös, csiszolatlan felületű soros kváderezés
tükörkváder: lecsapott szélű homlokzatdíszítő kőelem
gyémántkváder: négyszöges, közepe felé kicsúcsosodó homlokzatdíszítő kőelem
armírozás: az épület speciális vagy kiemelt helyein elhelyezett kváderdíszítés (pl. ép. Sarkain, nyílások körül)
freskó: színes felületdíszítési mód, ahol a festék a még nedves vakolatba beívódva szárad meg (giornáták, kőműves)(festő)
secco, szekkó: a freskónál kevésbé tartós felületdíszítési mód, ahol a festék felhordása a már száraz falfelületre történik
sgraffitto: faldíszítési technika, a vakolatréteg minta szerinti lekaparása, melynek következtében az alatta levő sötétebb / más színű réteg előtűnik
hálós tagolás: függőleges és vízszintes homlokzattagoló elemek együttes használata (pl: függ: pilaszter, lizéna, vízsz: kváder, párkányzatok)
nagyoszloprendes, -pilaszteres tagolás: homlokzat oszlopokkal / pilaszeterekkel történő díszítése/tagolása, ahol ezek az elemek több emeletet kötnek össze
timpanon: homlokzat frontális síkjában emelt, gerendázatra illeszkedő, háromszög alakú oromzat
mezzanin: kiemelés nélküli, hangsúlytalan szint
belletage: hangsúlyos emelet, ahol a reprezentációs helyiségek is elhelyezkednek – ez a kiemelt funkció a külső díszítettségben is megmutatkozhat (függ+vízszintes tagolási módok…)
piano nobile: kiemelt, tagolt és díszített, hangsúlyos emelet
rizalit: homlokzat tagolására: kisebb szárnnyi rész kilép a homlokzat síkjából > ez belül kiszélesedő szobá(ka)t eredményez
traktus: a két főfal között elhelyezkedő szobasor (paloták, kastélyok)
niche: hátoldalán ált. íves lezárású szoborfülke
kolonnád: oszlopsorok által kialakított térformáló elem
enfilade: egymásba nyíló szobasor
Arthur Ewans: angol, 1900. Április: Knósszosz palotájának feltárója
Heinrich Schliemann: német, 1876. Mükéné feltárója
ballusztrád: báboskorlát, mely betölthet korlát, ill. díszítő funkciót az épület egyes párkányzatain
aedicula: nyílások köré emelt, homlokzatdíszítő jelentőségű osztásegységek
Colosseum-motívum: két oszlopos-gerendás lefedésű, az oszlopok között árkádíves díszítő motívum
diadalív-motívum: összetett ívesállás, ahol az ívek váltakozva kétféle magasságúak, és az alacsonyabb fölött négyszögletű áttöréses díszítés található
Palladio-motívum: a két szélén oszlopos alátámasztású, középen íves lefedésű három nyílás, ill annak ciklikus megismétlődése. (Az oszlop ált. dór vagy toszkán,?) az oszlopokkal alátámasztott rész fölött pedig egy-egy kerek nyílás található
szemöldökgyámos ablak: nyílás, melynek felső részében az áthidalást elősegítő két konzolkő helyezkedik el
függönyív: függönyre emlékeztető nyílásív
Tudor-ív: szögletesített szamárhátíves nyíláslezárás
Sztélé: Az aknasírok földfelszínen való megjelölésére szolgáló kőlap (pl: Mükéné)
Katakomba: a keresztények kezdeti, föld alatti temetkező és gyülekező helye (pl: Róma / Callisto, Domicilla, Priscilla)
pilaszter: tartószerep nélküli, szögletes profilú, függőleges homlokzatdíszítő és -tagoló elem, melynek a valódi oszlopokhoz hasonlóan lábazata és fejezete is van
lizéna: egyszerű kialakítású, szögletes profilú, függőleges homlokzattagoló és –díszítő elem
faltükör: a fal síkjába bemélyesztett, díszítetlen felület, melyet körbe keret vehet körül
exedra: térkiszélesedés (pl: Róma / Császárfórumok)
therma: nyilvános fürdő- és testedzőhely
fórum: városközpont az ott létesített kormány- és közcélú épületekkel, kultuszhelyekkel; ált. a környező épületek porticusaival körülvéve
Forum Romanum: hosszú folyamat során kialakult központi tér Rómában. Az építkezések kezdetben szabálytalan teret eredményeztek – itt: Basilica Julia, Basilica Emilia, Vesta-templom, Maxentius basilica, Tabularium (levéltár), diadalívek, „arany” km-kő, Via Sacra. Ehhez csatlakoznak a szabályos kial. Császárfórumok (Julius, Augustus, Traianus)
Aquaduct: ált. völgyet vagy szakadékot is áthidaló, árkádíves, a távolsági vízvezeték számára kialakított építmény
Mihráb: iszlám templomok kiblafalában kialakított, ált. félköríves falfülke (apszisként vagy akkusztikai célokra)
Minbár: szószékszerű építmény lépcsős feljáróval
Minaret: keskeny torony; az iszlám híveket imádságra szólító müezzin helye
Dikka: énekes karzat iszlám templomokban
Medresze: iszlám felsőoktatási intézmény, általában mecsettel egy épületegyüttesben
karavánszeráj: arab vidékeken a karavánok kiszolgálására, egymástól ált. napi járóföldre lévő pihenő- és szálláshely
atlasz: férfialakos oszlop
herma: félalakos oszlop (ált. ffi)
piedesztál: talapzat
postamentum: talapzat, amelyen szobor vagy oszlop áll
meander: a végtelenséget jelképező (tagozat)díszítő elem; futókutya
voluta: csigavonal, ált. az oszlopfejezet tekeredő díszítése
türbe: török sírkápolna, általában nyolcszögletű, lapos kupolával fedett
westwerk: templom NY-i oldalán kialakított, boltozott, belső udvaros, folyosós építmény (pl. Speyer/román)
refektórium: étkezőhelyiség kolostorokban
dormitorium: közös hálóterem (ált. kolostorokban)
modul: az emberi test bizonyos arányaiból levezetett viszonyítási mértékegység az oszlopok arányainak meghatározásánál. A modul az oszloptörzs legnagyobb sugara.
Akroterion: a gerendázat részét képező geiszon díszítése
Kariatida: egész alakos oszlop, ahol az alakoknak ált. szimbolikus jelentésük van (leginkább nők)
Káptalanterem: Püspökség, székesegyház, stb. mellett működő tanácsadó papi testület konferenciaterme (forrás: ÉK+kútfő)
triforium: hármas osztású ablak
fiale: gótikus építészeti elem; fiatorony; külső támpillérek leterhelését szolgáló, kis hegyes tornyocska
metópa: a gerendázat középső részét képező fríz tagolásának egyik egysége, amely lehet sima felületű vagy domborművekkel díszített
triglif: a gerendázat középső részét képező fríz függőleges tagolási egysége, mely hármas osztású, és a tagolás fő ritmusát adja
Giorgio Vasari: 1511, Arezzo > Firenze> Róma; 1550: Le vite; 1568: Le vite2; életrajzok, anekdoták, művek értékelése; művtört fejlődésének folyamatának megfogalmazása (progresso=bővülés); természet élethű leképezése+művészi bravúr=inventione; korszakai: 1.Maniera greca, 2. Giotto-val fémjelzett, 3. XV. Sz / quattrocento, 4. perfectione
Loggia: pillérekre vagy oszlopokra támaszkodó, boltíves, nyitott csarnok
geiszon: a gerendázat legfölső egységét képezi; lehet tagolatlan, egyszerű és összetett, erősen tagolt és díszített is
Johann Joachim Winckelmann: 1717> mai műv.tört felfogás kialakítója; könyvtári állás>ókori+ren. Műalkotások összehasonlítása/megismerése; 1767? Az Ókor művészetének története – célja: tudományos rendszert alkotni az eredet, fejlődés-változás, hanyatlás bemutatásával: 1. Stile primitivo – 2. Hohe Stil – 3. Schöne Stil > hanyatlás
Fríz: a gerendázat középső részét képező szakasz, mely lehet osztatlan sima felületű, domborművekkel díszített vagy triglifekkel és metopékkal tagolt
cour d’ honneur: díszudvar, a kétoldalon előrenyomuló épületszárny által közrefogott tér
attika: a homlokzat síkjában a tető elé emelt falszakasz, mely tűzvédelmi és díszítő, reprezentációs célokat szolgálhat
oszlopszék: a római oszloptípusok esetében alkalmazott kiemelő építmény, aránya az oszlop magasságának 1/3-a
kannelúra: az oszloptörzs függőleges, homorú vájatos kiképzése
asztragál: tagozattípus, eltérő esztétikai jelentőségű szakaszok elválasztására szolgál, leginkább az oszlopoknál alkalmazták, mint a törzs és a fejezet elhatárolója (negyedhomorlat, lemez, félpálca)
architráv: az oszlopsor fölött a gerendázat első tagjaként megjelenő, áthidaló szerepet betöltő elem. Lehet tagolatlan vagy ált. vízszintesen hármas osztású
A vizsgára bocsátás szójegyzéke
A beugró 10 kérdésből áll, ezek közül egy kérdés egy oszloprend részletes ismertetése.
Négyezet: a hosszház és a keresztház főhajóinak találkozásában kialakult, kiemelt fontosságú tér, általában kupola fedéssel
Szentélynégyszög: a főhajó vonalában, a szentély meghosszabbítására szolgáló négyszögletes tér
kötött rendszer: 1. többhajós épületeknél szabályos négyszögletes terek alkalmazása, ahol a főhajó egy egységéhez a mellékhajókban két egység kapcsolódik 2. A mellékhajó szélessége fele a főhajóénak, a mellékhajó két négyzet-alaprajzú boltozatának a főhajóban egy négyszer akkora területű keresztboltozatnak felel meg
apszis: félkör alakban záródó szentély
kápolnakoszorú: az egész belső teret vagy a belső tér egy részét övező kápolnasor
szentélykörüljáró: (az apszistérben) a szentélyt hátulról övező folyosó – lehet kápolnás kialakítású
sekrestye: a szertartásokhoz szükséges, ill.a papi kellékek tárolóhelye
oratórium: a szentély közelében kialakított magánkápolna (ált. kegyúr részére)
narthex: a hajókra merőleges irányú felvezetési tér, előcsarnok. Elhelyezkedésétől függően exo vagy endonarthex
bazilika: többhajós tér, melynek főhajója az oldalhajókhoz képest kiemelkedő, és megvilágítását a gátorfalon átszűrődő fény szolgáltatja
álbazilika: többhajós tér, a főhajó kiemelkedő, de megvilágítását nem a gátorfalon keresztül kapja
csarnoktemplom: többhajós tér, ahol a hajók belmagassága megegyezik
rotonda: kör alakú templomtér
kilencosztású tér: belső osztásaival kilenc részre tagolt tér
tornác: támaszokkal alátámasztott, félig nyitott tér
portikusz: egyoldalt oszlopos, a másik oldalon fallal zárt fedett félinterieur folyosó, ill. a bejáratot hangsúlyozó kapuelőépítmény
átrium: ókori gr. És római lakóházaknál kezdetben központi elhelyezkedésű, később a peristyl udvar mellett reprezentációs előcsarnok funkcióját betöltő, felül nyitott, kövezett helyiség, közepén ált. vízmedencével
perisztil udvar: körben nyitott oszlopfolyosóval kialakított belső udvar
támváltás: különböző támasztószerkezetek (pillérek és oszlopok) bizonyos ritmus szerint egymás utáni megismétlődése (pl: szász -: két oszlop, egy pilléres támváltás)
stukkó: különböző tagozatformákból álló homlokzat, ill. faldíszítés (manapság beltéren leginkább gipszből)
relief: dombormű
kazetta: mennyezet, boltozat síkjába lépcsősen mélyülő (négyszögletes) díszítőelem, rekesz
rozetta: stilizált rózsaszirmokat mintázó kerek dísz
fiókos donga: dongaboltozat a rá merőleges irányú, jóval kisebb méretű kisebb dongákkal
keresztboltozat: egymást keresztező két dongaboltozat
vaknegyed, süveg: függőleges, átlós síkokkal metszett dongaboltozat boltozati mezői
kolostorboltozat: egyterű, ált. szabályos alaprajzú tereket lefedő boltozat
csegely: a dongaívek legmagasabb pontján vízszintes síkkal metszett függőkupola (metszet: kör alakú > négy gömbháromszög marad)
tambur: a kupola kiemelésére szolgáló, henger alakú térelem, kupoladob; a kupola minőségétől függően lehet tömör vagy áttört
laterna: a kupola tetején lévő kiemelt, henger alakú térelem
opeion: a kupola tetején lévő rés, melyen keresztül fény árad a belső térbe
csehboltozat: függőleges síkokkal metszett félgömb-kupola, ahol a metszés alapvonalainak metsződései a kupola alpkörére esnek
csehsüvegboltozat: függőleges síkokkal metszett, félgömb-kupola-alapú boltozat, ahol a metszősíkok alapvonalai a félgömb-kupola alapkörén belül metszik egymást
poroszsüveg-boltozat: vasgerendákon nyugvó dongaboltozat
zárókô: boltozat legmagasabb pontján, a bordák találkozásánál beépített díszítő és funkcionális elem
konzol: nyílásoknál a falba félig beépített, tartó és díszítő szerepű kő (=gyám > szemöldökgyámos nyílás)
abakusz: a gerendázat áthidaló elemének (architráv) oszlopokra fektetését elősegítő oszlopfejezeti elem
mérmű: gótikus ablakok kőcsipkével gazdag, finomművű osztása
béllet: kapuzatnak (fél)oszlopokkal és más díszítőelemekkel kiképzett, befelé szűkülő kerete
ciklopfal: 1. homlokzatdíszítés szélein faragás nélküli vagy természetes hatásúra kialakított kövekkel 2. teljesen természetes alakú vagy faragott szélű kövekkel burkolt falfelület – épülethomlokzaton, de lehet városfalon is pl: Mükéné
kváderezés: homlokzatdíszítés közel szabályos díszítőkövek felhasználásával – ált. vízszintes tagolás érhető el használatával
rusztika: rücskös, csiszolatlan felületű soros kváderezés
tükörkváder: lecsapott szélű homlokzatdíszítő kőelem
gyémántkváder: négyszöges, közepe felé kicsúcsosodó homlokzatdíszítő kőelem
armírozás: az épület speciális vagy kiemelt helyein elhelyezett kváderdíszítés (pl. ép. Sarkain, nyílások körül)
freskó: színes felületdíszítési mód, ahol a festék a még nedves vakolatba beívódva szárad meg (giornáták, kőműves)(festő)
secco, szekkó: a freskónál kevésbé tartós felületdíszítési mód, ahol a festék felhordása a már száraz falfelületre történik
sgraffitto: faldíszítési technika, a vakolatréteg minta szerinti lekaparása, melynek következtében az alatta levő sötétebb / más színű réteg előtűnik
hálós tagolás: függőleges és vízszintes homlokzattagoló elemek együttes használata (pl: függ: pilaszter, lizéna, vízsz: kváder, párkányzatok)
nagyoszloprendes, -pilaszteres tagolás: homlokzat oszlopokkal / pilaszeterekkel történő díszítése/tagolása, ahol ezek az elemek több emeletet kötnek össze
timpanon: homlokzat frontális síkjában emelt, gerendázatra illeszkedő, háromszög alakú oromzat
mezzanin: kiemelés nélküli, hangsúlytalan szint
belletage: hangsúlyos emelet, ahol a reprezentációs helyiségek is elhelyezkednek – ez a kiemelt funkció a külső díszítettségben is megmutatkozhat (függ+vízszintes tagolási módok…)
piano nobile: kiemelt, tagolt és díszített, hangsúlyos emelet
rizalit: homlokzat tagolására: kisebb szárnnyi rész kilép a homlokzat síkjából > ez belül kiszélesedő szobá(ka)t eredményez
traktus: a két főfal között elhelyezkedő szobasor (paloták, kastélyok)
niche: hátoldalán ált. íves lezárású szoborfülke
kolonnád: oszlopsorok által kialakított térformáló elem
enfilade: egymásba nyíló szobasor
Arthur Ewans: angol, 1900. Április: Knósszosz palotájának feltárója
Heinrich Schliemann: német, 1876. Mükéné feltárója
ballusztrád: báboskorlát, mely betölthet korlát, ill. díszítő funkciót az épület egyes párkányzatain
aedicula: nyílások köré emelt, homlokzatdíszítő jelentőségű osztásegységek
Colosseum-motívum: két oszlopos-gerendás lefedésű, az oszlopok között árkádíves díszítő motívum
diadalív-motívum: összetett ívesállás, ahol az ívek váltakozva kétféle magasságúak, és az alacsonyabb fölött négyszögletű áttöréses díszítés található
Palladio-motívum: a két szélén oszlopos alátámasztású, középen íves lefedésű három nyílás, ill annak ciklikus megismétlődése. (Az oszlop ált. dór vagy toszkán,?) az oszlopokkal alátámasztott rész fölött pedig egy-egy kerek nyílás található
szemöldökgyámos ablak: nyílás, melynek felső részében az áthidalást elősegítő két konzolkő helyezkedik el
függönyív: függönyre emlékeztető nyílásív
Tudor-ív: szögletesített szamárhátíves nyíláslezárás
Sztélé: Az aknasírok földfelszínen való megjelölésére szolgáló kőlap (pl: Mükéné)
Katakomba: a keresztények kezdeti, föld alatti temetkező és gyülekező helye (pl: Róma / Callisto, Domicilla, Priscilla)
pilaszter: tartószerep nélküli, szögletes profilú, függőleges homlokzatdíszítő és -tagoló elem, melynek a valódi oszlopokhoz hasonlóan lábazata és fejezete is van
lizéna: egyszerű kialakítású, szögletes profilú, függőleges homlokzattagoló és –díszítő elem
faltükör: a fal síkjába bemélyesztett, díszítetlen felület, melyet körbe keret vehet körül
exedra: térkiszélesedés (pl: Róma / Császárfórumok)
therma: nyilvános fürdő- és testedzőhely
fórum: városközpont az ott létesített kormány- és közcélú épületekkel, kultuszhelyekkel; ált. a környező épületek porticusaival körülvéve
Forum Romanum: hosszú folyamat során kialakult központi tér Rómában. Az építkezések kezdetben szabálytalan teret eredményeztek – itt: Basilica Julia, Basilica Emilia, Vesta-templom, Maxentius basilica, Tabularium (levéltár), diadalívek, „arany” km-kő, Via Sacra. Ehhez csatlakoznak a szabályos kial. Császárfórumok (Julius, Augustus, Traianus)
Aquaduct: ált. völgyet vagy szakadékot is áthidaló, árkádíves, a távolsági vízvezeték számára kialakított építmény
Mihráb: iszlám templomok kiblafalában kialakított, ált. félköríves falfülke (apszisként vagy akkusztikai célokra)
Minbár: szószékszerű építmény lépcsős feljáróval
Minaret: keskeny torony; az iszlám híveket imádságra szólító müezzin helye
Dikka: énekes karzat iszlám templomokban
Medresze: iszlám felsőoktatási intézmény, általában mecsettel egy épületegyüttesben
karavánszeráj: arab vidékeken a karavánok kiszolgálására, egymástól ált. napi járóföldre lévő pihenő- és szálláshely
atlasz: férfialakos oszlop
herma: félalakos oszlop (ált. ffi)
piedesztál: talapzat
postamentum: talapzat, amelyen szobor vagy oszlop áll
meander: a végtelenséget jelképező (tagozat)díszítő elem; futókutya
voluta: csigavonal, ált. az oszlopfejezet tekeredő díszítése
türbe: török sírkápolna, általában nyolcszögletű, lapos kupolával fedett
westwerk: templom NY-i oldalán kialakított, boltozott, belső udvaros, folyosós építmény (pl. Speyer/román)
refektórium: étkezőhelyiség kolostorokban
dormitorium: közös hálóterem (ált. kolostorokban)
modul: az emberi test bizonyos arányaiból levezetett viszonyítási mértékegység az oszlopok arányainak meghatározásánál. A modul az oszloptörzs legnagyobb sugara.
Akroterion: a gerendázat részét képező geiszon díszítése
Kariatida: egész alakos oszlop, ahol az alakoknak ált. szimbolikus jelentésük van (leginkább nők)
Káptalanterem: Püspökség, székesegyház, stb. mellett működő tanácsadó papi testület konferenciaterme (forrás: ÉK+kútfő)
triforium: hármas osztású ablak
fiale: gótikus építészeti elem; fiatorony; külső támpillérek leterhelését szolgáló, kis hegyes tornyocska
metópa: a gerendázat középső részét képező fríz tagolásának egyik egysége, amely lehet sima felületű vagy domborművekkel díszített
triglif: a gerendázat középső részét képező fríz függőleges tagolási egysége, mely hármas osztású, és a tagolás fő ritmusát adja
Giorgio Vasari: 1511, Arezzo > Firenze> Róma; 1550: Le vite; 1568: Le vite2; életrajzok, anekdoták, művek értékelése; művtört fejlődésének folyamatának megfogalmazása (progresso=bővülés); természet élethű leképezése+művészi bravúr=inventione; korszakai: 1.Maniera greca, 2. Giotto-val fémjelzett, 3. XV. Sz / quattrocento, 4. perfectione
Loggia: pillérekre vagy oszlopokra támaszkodó, boltíves, nyitott csarnok
geiszon: a gerendázat legfölső egységét képezi; lehet tagolatlan, egyszerű és összetett, erősen tagolt és díszített is
Johann Joachim Winckelmann: 1717> mai műv.tört felfogás kialakítója; könyvtári állás>ókori+ren. Műalkotások összehasonlítása/megismerése; 1767? Az Ókor művészetének története – célja: tudományos rendszert alkotni az eredet, fejlődés-változás, hanyatlás bemutatásával: 1. Stile primitivo – 2. Hohe Stil – 3. Schöne Stil > hanyatlás
Fríz: a gerendázat középső részét képező szakasz, mely lehet osztatlan sima felületű, domborművekkel díszített vagy triglifekkel és metopékkal tagolt
cour d’ honneur: díszudvar, a kétoldalon előrenyomuló épületszárny által közrefogott tér
attika: a homlokzat síkjában a tető elé emelt falszakasz, mely tűzvédelmi és díszítő, reprezentációs célokat szolgálhat
oszlopszék: a római oszloptípusok esetében alkalmazott kiemelő építmény, aránya az oszlop magasságának 1/3-a
kannelúra: az oszloptörzs függőleges, homorú vájatos kiképzése
asztragál: tagozattípus, eltérő esztétikai jelentőségű szakaszok elválasztására szolgál, leginkább az oszlopoknál alkalmazták, mint a törzs és a fejezet elhatárolója (negyedhomorlat, lemez, félpálca)
architráv: az oszlopsor fölött a gerendázat első tagjaként megjelenő, áthidaló szerepet betöltő elem. Lehet tagolatlan vagy ált. vízszintesen hármas osztású
Növény minimum kérdések kidolgozva
Növénytani szigorlat minimumkérdései kidolgozva
I. MINDET FEL IS KELL ISMERNI (képről vagy rajzról)!!!
1. Fagus sylvatica (bükk): Fagaceae, MM, makktermés + terjedés zoochoria (?ezt nem tudom jól írtam-e), vegetációzónát alkot MO.on: Medves, Visegrádi-hg., Pilis, Budai-hg., Vértes, Bakony, Őrség, Zala, D-Somogy, Mecsek. Szubatlanti, közép-európai flóraelem, honos
2. Carpinus betulus (közönséges gyertyán): Corylaceae, MM, makktermés (kupacsos) + terjedés (anemochor ??), vegetációzónák: keleten és délen gyakori, szórványosan Kis-Alföld, Mezőföld, közép-európai flóraelem, honos
3. Quercus robur (kocsányos tölgy): Fagaceae/Quercoideae, MM, makktermés + terj?, veg.z.?európai flóraelem, honos
4. Quercus petraea (kocsánytalan tölgy): Fagaceae/Quercoideae, MM, makktermés + terj?, veg.z.?közép-európai flóraelem, honos
5. Corylus avellana (közönséges mogyoró): Corylaceae, MM, makktermés (kupacsos?) + terj?, jellegzetes élőhelye? Melyik vegetáció koszak névadója? Mikor volt ez?, honos?
6.Betula pendula (közönséges nyír): Betulaceae, MM, szárnyas makk + terj?, jell.él.h.MO?, euroszibériai flóraelem, honos
7. Alnus glutinosa (enyves éger): Betulaceae, MM, makktermés elfásodott női virágban +t?, jell é.h. MO?, európai flóraelem, honos
8. Cerasus avium (madárcseresznye): Rosaceae/Prunoideae, MM, csonthéjas, közép-európai (szubmediterrán) flóraelem, a subsp. Avium a honos, hol fordul elő ez???
9. Pinus sylvestris (erdeifenyő): Pinaceae, MM, nincs termés, eurázsiai flóraelem, hol társulásalkotó Mon?? Melyik vegetációlorszak névadója és mikor volt az?
10. Pinus nigra (feketefenyő): Pinaceae, MM, nincs termés, mediterrán flóraelem, nem őshonos
11. Tilia cordata (kislevelű hárs): Tiliaceae, MM, termés???, európai (mediterrán) flóraelem, milyen jell. Társ. Mon??? Honos?
12. Tilia platyphyllos (nagylevelű hárs): Tiliaceae, MM, termés???, földrajzi elterj, társulási viszonyok Mon?????? É-i lejtőkön, szurdokerdőkben
13. Fraxinus ornus (virágos kőris): Oleaceae, MM, lándzsás lependéktermés, európai (mediterrán) flóraelem, milyen jellegz. Edafikus társulásban van Mon?
14. Fraxinus angustifolia subsp. pannonica ( magyar kőris): Oleaceae, MM, lependéktermés, ??flóraelem? milyen jellegz. Edafikus társulásban van Mon?
15. Juniperus communis (közönséges boróka): Cupressaceae/Juniperoideae, M, nincs termés (tobozbogyó), cirkumpoláris flóraelem, hol alkot jellegz. Társ. Mon? (fehérnyáras-borókás – Duna-Tisza közi buckákon, gyengén humuszos talajon, távol a talajvíztől)
16. Picea pungens (szürke luc): Pinaceae/Abietoideae, MM, nincs termés, honnan származik? Milyen zöldterületi jelentőssége van???
17. Thuja orientalis (keleti tuja, életfa): Cupressaceae/Thujoideae, MM, nincs termés, honnan származik??
18. Phragmites australis (nád): Poaceae, HH – (G), szemtermés, kozmopolita, virágzó hajtását felismerni
19. Cornus mas (húsos som): virágos termését vagy hajtását, Cornaceae, M, csonthéjas, milyen flór.e.??milyen növ. Társ. Névadó faja? (Corno - Quercetum pubescenti-petraeae - Melegkedvelő tölgyes)
20. Morus alba (fehér eper): virágzó v. terméses hajtását, Moraceae, MM, Kínai származású, kivadul-e Mo.n? (igen asszem)
21. Taxus baccata (tiszafa):
22. Robinia pseudoacacia (fehér akác):
23. Acer platanoides (korai juhar?):
24. Acer negundo (zöld juhar):
25. Salix és Populus nemzetség
26. Begonia semperflorens
27. Sempervivum nemzetség
28. Hibiscus syriacus
29. Galanthus nivalis
30. Platanus hybrida
31. Cotinus coggygria
32. Allium nemzetség
33. Primula veris
34. Lolium perenne
II. MORFOLÓGIA ÉS RENDSZERTAN:
MORFOLÓGIA:
1. Zárvatermő növények vegetatív részei:
2. Zárvatermő növények generatív részei:
3. Milyen szaporodási módszereket különítünk el?
4. Milyen gyökérrendszer jellemző a kétszikűek osztályára és az egyszikűek osztályáraM
5. Hajtás fogalma:
6. Rügy fogalma, részei:
7. Lágyszár típusai egy-egy fajpéldával:
dudvaszár, tőszár, tőkocsány, palkaszár, szalmaszár
8. Föld feletti módosult hajtások:
inda, kacs (ágkacs, szárkacs), tövis (ág, szár, levél?), szárgumó (karalábé), kladódium, fillokládium, (a leveles dolgok nem tudom, hogy ide tartoznak-e, de lehetnek: levéltövis, pálhatövis, levélkacs, levélkekacs, lev.nyél kacs, gyökérszerű levél, rovarfogó levél, viráglevél)
9. Földbeli módosult hajtások:
léggyökerek, raktározó gyökerek, gyökérgümők, gyökérdaganatok???, szaporító gyökerek, gomba gyökerek???, szívógyökér, szívógumó, légzőgyökerek, összehúzódó (kontraktiles?) gyökerek, ággumó, rizóma, hagymatest, hagymagumó, tarack
10. Kétszikű lomblevél három fő része: levélalap, levélnyél, levéllemez
11. Három leggyakoribb levélállás típus: szórt, keresztben átellenes, szórtan átellenes (?)
12. Fellevél fogalma két fajpéldával:
13. Allevél fogalma két fajpéldával:
14. Zárvatermő virág részei:
15. Miből lesz a valódi termés? Megtermékenyítés után a termő magház része fejlődésnek indul és abból alakul ki a termés. A termés részei: Exokarpium, Mezokarpium, Endokarpium
16. Miből lesz a mag?
Nyitva- és zárvatermő növények ivaros úton keletkező szaporító képlete +??
17. A termőtáj két főtípusa, egy-egy példával: monokarp (Berberis vulgaris), Polikarp (apokarp (külön) Rosa canina, cönokarp (forrt) Juglans regia)
18. Magház állásának típusai egy-egy példával: Alsó állású (Malus domestica), felső állású (Berberis vulgaris), Középső állású (Prunus spinosa)
RENDSZERTAN:
19. Faj alatti rendszertani kategóriák (egy-egy példán keresztül levezetni):
20. Faj feletti rendszertani kategóriák (egy-egy példán keresztül levezetni törzsig):
21. Kétszikű természetes faj: Egyszikű természetes faj:
22. Kétszikű kultúrfaj: Egyszikű kultúrfaj:
23. Példa fajtára megfelelő jelőléssel: ??
24. Mit jelent a zárvatermő fogalom? Rövid kifejtés
25. Kétszikűek/egyszikűek összehasonlítása: Jellemző gyökérzet: Jellemző szártípusok: Jellemző levéltípusok: Virágszerkezet alapvető különbségei:
26. Ranunculaceae család 3, fejlődéstörténeti szempontból fontos jellemzője:
sugaras szimmetriájú virág, aszmag(csokor)termés, apokarp?termőtáj, A∞ G∞
27. Papaveraceae cs. 3 fontos és jellemző morfológiai bélyege, jellemző terméstípusa:
28. Caryophyllaceae cs. 5 fontos és jellemző morfológiai bélyege, virágszerkezete, családra jellemző termés típusa:
- centrális bazális placentáció
- keresztben átellenes levélállás
- levél osztatlan
- ép szélű levél
- duzzadt nóduszok
♀♂*K5 vagy (5) C5 A5+5? G5 ??
fogakkal nyíló tok termés, perispermiumos mag
29. Cactaceae cs. 3 fontos és jellemző morfológiai bélyege, virág szerkezete, termés
30. Fagaceae cs. 5 fontos és jellemző morfológiai bélyege, termés, 3 Mo.on honos faja:
- levél: karájos, hasadt vagy ép
- fás szárúak
- egyivarú, egylaki virágok
- alsó állású termő
- szórt levélállás
makktermés, kupacslevelek
Fagus Sylvatica, Quercus robur, Quercus cerris
31. Rosales rend 5 fontos jellemzője:
- ötkörös, öttagú virágok
- H, Ch, N, M, MM életformák megtalálhatók
- Apokarp termés à szinkarp à monokarp (csonthéjas)
- Tüszőcsokor, álbogyó (ribiszke) termés eéőfordul
- Többnyire rovarmegporzás
- Elsősorban a mérsékelt övben elterjedt
32. Rosaceae cs alcsaládjai és virágképletük, jellemző termésük, 2-2 példafaj:
- Spiraeoideae: ♀♂* K5 C5 A10+10+10 G8-1 tüszőcsokor termés (Spiraea media, van-houttei)
- Maloideae: ♀♂*K5 C5 A 10+5+5 G5-1 (alsóállású, nem találtam olyan vonalat!) alma áltermésben tüszőcsokor – nem mind! Csontáralma (Malus domestica, Crataegus monogyna)
- Rosoideae: ♀♂*K5-4 C5,0 A∞, 10+10+10 G∞, ∞, 1, 2; aszmagcsoport, csipkebogyó, csonthéjas terméscsoport, ? (Rosa canina, Rosa gallica)
- Prunoideae: ♀♂*K5 C5 A10+10+10, 10+5+5 G1 (közép) csonthéjas termés (Amygdalus communis, Prunus spinosa)
33. Fabaceae cs 5 fontos és jellemző morfológiai bélyege, virág szerkezete, hüvelytermés jellemzése:
- zigomorf virág
- öttagúság (négy körű)
- pillangós virág (1 vitorla, 2 evező, 1 csónak)
- G1 (alsó) hüvelytermés
- Pálhalevél
- Általában összetett levél
- Gyakran levélkacs
Virágszerk.: 2 falkás porzótáj (9)+1, csésze ált. forrt, G1 (alsó) monokarp
Termés: ha egymagvú, akkor nem felnyíló, ha többmagvú, akkor az összenövés és főér mentén nyílik fel
34. Aceraceae cs 5 fontos és jellemző morfológiai bélyege, termés típusa, 3 honos, 2 idegen példafaj:
- keresztben átellenes levélállás
- karéjos levél ált (kiv. Acer tatarica)
- ikerlependék termés
- fás szárúak
- M, MM életforma
- Porzók száma ált 8
- Aktinomorf virágok
Acer tataricum, platanoides, pseudoplatanus honos, Acer negundo, campestre?? Idegen de nem biztos hogy jól csoportosítottam, lehet h a campestre honos és a pseudopl. nem
35. Brassicaceae cs 4 fontos és jellemző morfológiai bélyege, virágképlete, termés típusa:
- ált. lágyszárúak
- Th, TH, H
- Dudvaszár
- 4 főporzós virág (A 2+4)
- 4-es szám ált. jellemzi ♀♂* (↑) K2+2 C4 A2+4 G(2) (felső) becő(ke)termés
36. Violaceae cs 3 fontos jellemzője, virág szerkezete, termése:
- sarkantyús sziromlevél
- 4 körű, 5 tagú virág
- szórt levélállás
- ált. lágyszárúak
- pálhalevél
- termés 3 tagú, „robbanva” nyílik, hangyák terjesztik a magját (sleisztogámia)
- virág???
37. Primulaceae cs 3 fontos jellemzője, virág szerkezete, toktermés jellemzése:
- heterosztília
- tőlevélrózsa
- tőkocsány
- szárgumó
- évelők (H - primula, G - ciklámen életforma)
- ált. lágyszárúak
- termés ált. fogakkal nyíló tok
- virág?? Forrt takaró, G(5) (felső)
38. Oleaceae cs 5 fontos és jellemző morfológiai bélyege, 4 honos fásszárú példa termés megjelölésével:
- keresztben átellenes levélállás
- főleg fás szárúak (N, M, MM)
- ♀♂* ???? G(2) felső
- változatos termések (csonthéjas, lependék, két kopáccsal nyíló tok, bogyó)
- forrt virágtakaró, a porzók ránőttek a pártára
Ligustrum vulgare (bogyó), Fraxinus ornus, Fraxinus excelsior, Fraxinus angustifolia subsp. pannonica
39. Lamiaceae cs 7 jellemző morfológiai bélyege, virág szerkezete, termés jellemzése, 3 honos és egy dísznövény fajpélda (Ajuga, Lamium, Salvia nemzetségek, Galeobdolon lutheum ?)
- négy élű szár
- keresztben átellenes levélállás
- álörvös virágzat
- ajakos virágok (zigomorf)
- 4 makkocska termés G(2) alsó (hasadó)
- 2 főporzós
- maradó csésze
- fedő és mirigyszőrök
- illóolajtartalom
40. Asteraceae cs 5 fontos jellemzője, jellemző termés, alcsaládok 2-2 elkülönítő bélyege, mindegyikhez 2-2 gyom ÉS dísznövény példa:
- dudvaszár
- egyéves és évelő fajok
- főleg lágyszárúak
- fészekvirágzat
- nyeles és csöves virágok
- zigomorf és aktinomorf virágok
- kaszattermés (G(2) alsó)
Asteroideae alcsalád: nincs tejnedv, csöves és nyelves virágok is. Dísznövény: Aster amellus, Bellis perennis, gyom: Aster annua, Ambrosia elatior.
Cichorioideae alcsalád: csak nyelves virágok, van tejnedv. Dísznövény: Scerzopera purpurea?, hispanica, gyom: Cichorium intybus, Taraxacum officinale
41. Amaryllidaceae cs 3 fontos morf jellemzője a tanult fajok alapján: Narcissus pseudonarcissus, Galanthus nivalis; vir szerk. termés:
- leples virág
- G életforma, hagyma
- Járulékos gyökér
- Párhuzamos levélerezet, keskeny
- Nárcisznál mellékpárta
- Alsó állású termés
G.n.: P3+3 A3+3 G(3) (alsó)
N.p.: P(3+3)
42. Liliaceae és Iridaceae cs összehasonlítása 4 morf bélyeg alapján, egyik a magházra vonatkozzon; Mo 4 őshonos védett Iris faja, jellemző élőhelyük, életformájuk:
életforma: G G
termőtáj: (3) fölső (3) alsó
lepel: P nem forrt, egynemű P3+3
termés: tok (tőszár) tok (szinkarp)
porzó: rendes porzó leveles bibe
Iris aphylla subsp. pannonica száraz gyepek G
Iris pumila száraz gyepek G
Iris pariegata száraz gyepek G
Iris sibirica lápos, nedves G
Iris humilis lápos, nedves? G
Iris areneria homokon G
43. Poaceae cs 5 fontos és jellemző morf bélyege virágzat felépítése, termés:
- szalmaszár, nádszár
- szárölelő levél
- nyitott levélhüvely
- nyelvecske, fülecske
- hosszú ízköz
- ízközökben üreges szár
- nódusz tömött
- kalász vagy kalászkavirág: virágzati fellevél (pelyva, toklász)
- hímnős virág, szemtermés
III. NÖVÉNYFÖLDRAJZ? TÁRSULÁSTANI ÉS ÖKOLÓGIAI FOGALMAK
1. A flóra fogalma:
2. A flóraelem fogalma:
3. A vegetáció fogalma:
4. A növénytársulás-asszociáció fogalma, pontos meghatározása:
faji össztételében törvényszerűen ismétlődő, ezért állandó megjelenésű, meghatározott környezeti igényű, meghatározott szervesanyag produkciójú együttes meghatározott karakterfajokkal.
5. Három hazai növénytársulás szabályos tudományos neve:
- Seseli leucospermo – Festucetum pallentis
- Chrysopogono – Caricetum humilis
- Junipero – Populetum
- Aceri tatarico - Quercetum
6. A populáció fogalma, pontos meghatározása: azonos minősítésű (egy fajhoz tartozó) egyedek összessége, melyek egy helyen, egy időben élnek.
7. A Föld 7 flórabirodalmának neve és földrajzi helyzete:
- Holarktisz Északi mérsékelt öv Eurázsia és Észak-Amerika extratropikus területei
- Paleotropis Újvilági trópusok Afrika nagyja, Madagaszkár, India, DK-Ázsia, Óceánia
- Neotropis Újvilági trópusok K és D-Amerika szubtr., tr. Területei, Florida
- Capensis Fokföld Afrika D-i, medit. Klímájú része
- Antarktis Tűzfőld, Új-Zéland, Antarktisz
- Australis Ausztrália
8. A Vavilov-féle géncentrumok felsorolása:
Kína, India és Maláj-fsz., Közép-Ázsia, Elő-Ázsia, Mediterráneum, Abesszínia, Közép-Amerika, Dél-Amerika
9. M.o. 4 „híres” növénye (ereklyenövény, bennszülött faj). Kettős latin név, család, élőhely:
- Limonium dolomiticum Linaceae Pilis, Zengő?
- Paeonia officinalis subsp. banatica Paeoniaceae Bánát
- Adonis transsylvanica Ranunculaceae Békés-m., Csorvás
- Iris aphylla subsp. hungarica Iridaceae száraz gyepek
- Onosma tornensis Boraginaceae Gömör-Tornai karszt
10. M.o. 5 flóravidékének neve és földrajzi helyzete:
Mátricum – Északi-khg.
Bakonyicum – Dunántúli-khg.
Eupannonicum – Alföld
Praenoricum – Nyugat-Dunántúl
Praeillyricum – Dél-Dunántúl
11. M.o. két fontos vegetációzónájának neve, földrajzi helyzetük, 3-3 fontos természetföldrajzi jellemzővel:
- mérsékelt övi lomboserdő: Északi-khg., Dunántúli-khg., Mecsek, Alföld egy része (Gyula, Debrecen). Négy szinten (moha, gyep, cserje, lombkorona); lombkoronaszintben kevés faj, 4 évszak, csapadék 600-800 mm
- füves puszták: Alföld: Kiskunság; nyáron száraz, télen 0 fok alatt, csapadék 400-500 mm
12. A középhegységek klímazonális erdőtársulásainak felsorolása, a tgszfm. Megadásával:
- Tatárjuharos lösztölgyes 140 m – 250 m
- Cseres-tölgyes 250 m – 450 m
- Gyertyános-kocsánytalan tölgyes 450 m – 550 m
- Szubmontán bükkös 550 m – 800 m
- Montán bükkös 500 m felett
az északi lejtőkön akár 250 métert alávetülnek
13. A puhafaliget fogalma, 2 M.o.i jellemzője, legalább 2 alkotó faja:
alföldi folyók alacsony árterületén társulás, talaja évente megújuló, nitrogéngazdag, öntéstalaj, gyakori vízborítás (Salix alba, Populus nigra, esetleg Alnus glutinosa?)
14. A keményfaliget fogalma, 2 M.o.i jellemzője, legalább 3 alkotó faja:
folyóink többnyire ármentes zárótársulása, egykor az összes területek 19%-a, ma nem éri el az 1%-ot. Zárt szálerdő fejlett cserjeszinttel, természetes állapotában. (fraxinus angustifolia subsp. pannonica, Ulmus laevis, Quercus robur)
15. M.o.i nyílt dolomit sziklagyep 2 névadó faja és két jellemző, védett faja:
Seseli leucospermum, Festuca pallens, Festuca cinerea subsp. pallens
Linium dolomiticum, Dianthus pulminarius subsp. regis-stephani
16. M.o.i dolomit lejtősztyep névadó faja és két védett növénye:
Chrysoporgon gryllus, Carex humilis
Ephedra dystachia, Pulsatilla guendis?
17. M.o.i löszsztyep 4 jellegzetes löszjelző faja életformával:
ez nem biztos hogy jó, mert át volt húzva
Festuca rupicola H, Stipa capillata H, Agropyron intermedium G, Salvia nutans H, Filipendula vulgaris H, Clematis recta H
18. 2 löszcserje faj + család:
ez is át volt húzva
Amygdalus nana (Rosaceae), Cerasus fruticosus (Rosaceae)
19. Raunkiaer életforma kategóriák (mindegyik) egy mondatos jellemzése:
MM magas és közepes fák mega és mesophanerophyta
M kis fák mikrophanerophyta
N cserjék nanophanerophyta ezek egyben a Ph
E fán lakó epiphyta
Ch törpecserje, rügyek 5-25 cm chamaephyta
H évelő, rügy talajfelszínen hemikriptophyta
G földben áttelelő geophyta
HH vízi, mocsári évelők hydato-helophyta
TH kétéves faj hemitherophyta
Th egyéves faj Therophyta
20. A xerofitizmus fogalma, a xerofita faj legalább 4 jellemző morf bélyege:
szárazságtűrés, apró levél, süllyesztett sztómák, szőrözöttség, vastag kutikula, mély gyökérzet
21. A chamaefiton fajok élőhelyének legfontosabb ökológiai sajátossága:
kitett helyeken, szélsőséges körülmények között, nagy napi hőingást tűri, főleg télen
22. Legalább 3 jell a szélbeporzású fajokhoz:
lobfakadás előtt virágzanak, sok porzó, nagy felületű termő
23. A direkt besugárzáshoz (heliofiton növények) alkalmazkodott fajok legalább 3 gyakori jellemzője: szőrös, vaskos levél, süllyesztett sztómák, a napsugárral párhuzamosan állnak be a levelek, így nem éri annyi erős fény
24. A lápok talajának 2 legfontosabb jellemzője, hazai lápokban lő fajok: két lágyszárú két fásszárú család megjelölésével:
lefolyástalan területeken pangó vízzel telített, anaerob bomlás következtében tőzeg képződik
lágy szárú: Sphagnum palustre, Sphagnum recurvum
fás szárú: Vaccinium myrtillus, Betula pubescens
25. A humusz fogalma, jelentőssége az ökoszisztémák életében:
Speciális szervesanyag a talajban, nagy molekulájú, kolloid méretű
26. Fajok védelmének fokozatai 3-3 példával:
- védett Salvia nutans, Ruscus aculeatus, Ribes nigrum, Festuca pallens
- fokozottan védett Colchicum hungaricum, Festuca vaginata, Iris sibirica
- unikális(?) Primula auricula, Quercus frainetto, Linum dolomiticum
27. Területi védelem fokozatai 2-2 példával:
TT – Debreceni nagyerdő, Soroksári Botanikuskert
TK – Tokaj Bod…?, Gemenci erdő
NP – Lásd 29. pont
28. A diverzitás fogalma:
sokféleség. Egy társulás egy másiknál diverzebb, ha több faj alkotja. Minél kisebb a faj/egyedszám hányados, annál nagyobb a diverzitás.
29. M.o. 10 Nemzeti parkja és földrajzi helyük:
- Aggteleki NP
- Balaton-felvidéki NP
- Bükki NP
- Duna-Dráva NP
- Duna-Ipoly NP
- Fertő-Hanság NP
- Kiskunsági NP
- Körös-Maros NP
- Őrségi NP
- Hortobágyi NP?
I. MINDET FEL IS KELL ISMERNI (képről vagy rajzról)!!!
1. Fagus sylvatica (bükk): Fagaceae, MM, makktermés + terjedés zoochoria (?ezt nem tudom jól írtam-e), vegetációzónát alkot MO.on: Medves, Visegrádi-hg., Pilis, Budai-hg., Vértes, Bakony, Őrség, Zala, D-Somogy, Mecsek. Szubatlanti, közép-európai flóraelem, honos
2. Carpinus betulus (közönséges gyertyán): Corylaceae, MM, makktermés (kupacsos) + terjedés (anemochor ??), vegetációzónák: keleten és délen gyakori, szórványosan Kis-Alföld, Mezőföld, közép-európai flóraelem, honos
3. Quercus robur (kocsányos tölgy): Fagaceae/Quercoideae, MM, makktermés + terj?, veg.z.?európai flóraelem, honos
4. Quercus petraea (kocsánytalan tölgy): Fagaceae/Quercoideae, MM, makktermés + terj?, veg.z.?közép-európai flóraelem, honos
5. Corylus avellana (közönséges mogyoró): Corylaceae, MM, makktermés (kupacsos?) + terj?, jellegzetes élőhelye? Melyik vegetáció koszak névadója? Mikor volt ez?, honos?
6.Betula pendula (közönséges nyír): Betulaceae, MM, szárnyas makk + terj?, jell.él.h.MO?, euroszibériai flóraelem, honos
7. Alnus glutinosa (enyves éger): Betulaceae, MM, makktermés elfásodott női virágban +t?, jell é.h. MO?, európai flóraelem, honos
8. Cerasus avium (madárcseresznye): Rosaceae/Prunoideae, MM, csonthéjas, közép-európai (szubmediterrán) flóraelem, a subsp. Avium a honos, hol fordul elő ez???
9. Pinus sylvestris (erdeifenyő): Pinaceae, MM, nincs termés, eurázsiai flóraelem, hol társulásalkotó Mon?? Melyik vegetációlorszak névadója és mikor volt az?
10. Pinus nigra (feketefenyő): Pinaceae, MM, nincs termés, mediterrán flóraelem, nem őshonos
11. Tilia cordata (kislevelű hárs): Tiliaceae, MM, termés???, európai (mediterrán) flóraelem, milyen jell. Társ. Mon??? Honos?
12. Tilia platyphyllos (nagylevelű hárs): Tiliaceae, MM, termés???, földrajzi elterj, társulási viszonyok Mon?????? É-i lejtőkön, szurdokerdőkben
13. Fraxinus ornus (virágos kőris): Oleaceae, MM, lándzsás lependéktermés, európai (mediterrán) flóraelem, milyen jellegz. Edafikus társulásban van Mon?
14. Fraxinus angustifolia subsp. pannonica ( magyar kőris): Oleaceae, MM, lependéktermés, ??flóraelem? milyen jellegz. Edafikus társulásban van Mon?
15. Juniperus communis (közönséges boróka): Cupressaceae/Juniperoideae, M, nincs termés (tobozbogyó), cirkumpoláris flóraelem, hol alkot jellegz. Társ. Mon? (fehérnyáras-borókás – Duna-Tisza közi buckákon, gyengén humuszos talajon, távol a talajvíztől)
16. Picea pungens (szürke luc): Pinaceae/Abietoideae, MM, nincs termés, honnan származik? Milyen zöldterületi jelentőssége van???
17. Thuja orientalis (keleti tuja, életfa): Cupressaceae/Thujoideae, MM, nincs termés, honnan származik??
18. Phragmites australis (nád): Poaceae, HH – (G), szemtermés, kozmopolita, virágzó hajtását felismerni
19. Cornus mas (húsos som): virágos termését vagy hajtását, Cornaceae, M, csonthéjas, milyen flór.e.??milyen növ. Társ. Névadó faja? (Corno - Quercetum pubescenti-petraeae - Melegkedvelő tölgyes)
20. Morus alba (fehér eper): virágzó v. terméses hajtását, Moraceae, MM, Kínai származású, kivadul-e Mo.n? (igen asszem)
21. Taxus baccata (tiszafa):
22. Robinia pseudoacacia (fehér akác):
23. Acer platanoides (korai juhar?):
24. Acer negundo (zöld juhar):
25. Salix és Populus nemzetség
26. Begonia semperflorens
27. Sempervivum nemzetség
28. Hibiscus syriacus
29. Galanthus nivalis
30. Platanus hybrida
31. Cotinus coggygria
32. Allium nemzetség
33. Primula veris
34. Lolium perenne
II. MORFOLÓGIA ÉS RENDSZERTAN:
MORFOLÓGIA:
1. Zárvatermő növények vegetatív részei:
2. Zárvatermő növények generatív részei:
3. Milyen szaporodási módszereket különítünk el?
4. Milyen gyökérrendszer jellemző a kétszikűek osztályára és az egyszikűek osztályáraM
5. Hajtás fogalma:
6. Rügy fogalma, részei:
7. Lágyszár típusai egy-egy fajpéldával:
dudvaszár, tőszár, tőkocsány, palkaszár, szalmaszár
8. Föld feletti módosult hajtások:
inda, kacs (ágkacs, szárkacs), tövis (ág, szár, levél?), szárgumó (karalábé), kladódium, fillokládium, (a leveles dolgok nem tudom, hogy ide tartoznak-e, de lehetnek: levéltövis, pálhatövis, levélkacs, levélkekacs, lev.nyél kacs, gyökérszerű levél, rovarfogó levél, viráglevél)
9. Földbeli módosult hajtások:
léggyökerek, raktározó gyökerek, gyökérgümők, gyökérdaganatok???, szaporító gyökerek, gomba gyökerek???, szívógyökér, szívógumó, légzőgyökerek, összehúzódó (kontraktiles?) gyökerek, ággumó, rizóma, hagymatest, hagymagumó, tarack
10. Kétszikű lomblevél három fő része: levélalap, levélnyél, levéllemez
11. Három leggyakoribb levélállás típus: szórt, keresztben átellenes, szórtan átellenes (?)
12. Fellevél fogalma két fajpéldával:
13. Allevél fogalma két fajpéldával:
14. Zárvatermő virág részei:
15. Miből lesz a valódi termés? Megtermékenyítés után a termő magház része fejlődésnek indul és abból alakul ki a termés. A termés részei: Exokarpium, Mezokarpium, Endokarpium
16. Miből lesz a mag?
Nyitva- és zárvatermő növények ivaros úton keletkező szaporító képlete +??
17. A termőtáj két főtípusa, egy-egy példával: monokarp (Berberis vulgaris), Polikarp (apokarp (külön) Rosa canina, cönokarp (forrt) Juglans regia)
18. Magház állásának típusai egy-egy példával: Alsó állású (Malus domestica), felső állású (Berberis vulgaris), Középső állású (Prunus spinosa)
RENDSZERTAN:
19. Faj alatti rendszertani kategóriák (egy-egy példán keresztül levezetni):
20. Faj feletti rendszertani kategóriák (egy-egy példán keresztül levezetni törzsig):
21. Kétszikű természetes faj: Egyszikű természetes faj:
22. Kétszikű kultúrfaj: Egyszikű kultúrfaj:
23. Példa fajtára megfelelő jelőléssel: ??
24. Mit jelent a zárvatermő fogalom? Rövid kifejtés
25. Kétszikűek/egyszikűek összehasonlítása: Jellemző gyökérzet: Jellemző szártípusok: Jellemző levéltípusok: Virágszerkezet alapvető különbségei:
26. Ranunculaceae család 3, fejlődéstörténeti szempontból fontos jellemzője:
sugaras szimmetriájú virág, aszmag(csokor)termés, apokarp?termőtáj, A∞ G∞
27. Papaveraceae cs. 3 fontos és jellemző morfológiai bélyege, jellemző terméstípusa:
28. Caryophyllaceae cs. 5 fontos és jellemző morfológiai bélyege, virágszerkezete, családra jellemző termés típusa:
- centrális bazális placentáció
- keresztben átellenes levélállás
- levél osztatlan
- ép szélű levél
- duzzadt nóduszok
♀♂*K5 vagy (5) C5 A5+5? G5 ??
fogakkal nyíló tok termés, perispermiumos mag
29. Cactaceae cs. 3 fontos és jellemző morfológiai bélyege, virág szerkezete, termés
30. Fagaceae cs. 5 fontos és jellemző morfológiai bélyege, termés, 3 Mo.on honos faja:
- levél: karájos, hasadt vagy ép
- fás szárúak
- egyivarú, egylaki virágok
- alsó állású termő
- szórt levélállás
makktermés, kupacslevelek
Fagus Sylvatica, Quercus robur, Quercus cerris
31. Rosales rend 5 fontos jellemzője:
- ötkörös, öttagú virágok
- H, Ch, N, M, MM életformák megtalálhatók
- Apokarp termés à szinkarp à monokarp (csonthéjas)
- Tüszőcsokor, álbogyó (ribiszke) termés eéőfordul
- Többnyire rovarmegporzás
- Elsősorban a mérsékelt övben elterjedt
32. Rosaceae cs alcsaládjai és virágképletük, jellemző termésük, 2-2 példafaj:
- Spiraeoideae: ♀♂* K5 C5 A10+10+10 G8-1 tüszőcsokor termés (Spiraea media, van-houttei)
- Maloideae: ♀♂*K5 C5 A 10+5+5 G5-1 (alsóállású, nem találtam olyan vonalat!) alma áltermésben tüszőcsokor – nem mind! Csontáralma (Malus domestica, Crataegus monogyna)
- Rosoideae: ♀♂*K5-4 C5,0 A∞, 10+10+10 G∞, ∞, 1, 2; aszmagcsoport, csipkebogyó, csonthéjas terméscsoport, ? (Rosa canina, Rosa gallica)
- Prunoideae: ♀♂*K5 C5 A10+10+10, 10+5+5 G1 (közép) csonthéjas termés (Amygdalus communis, Prunus spinosa)
33. Fabaceae cs 5 fontos és jellemző morfológiai bélyege, virág szerkezete, hüvelytermés jellemzése:
- zigomorf virág
- öttagúság (négy körű)
- pillangós virág (1 vitorla, 2 evező, 1 csónak)
- G1 (alsó) hüvelytermés
- Pálhalevél
- Általában összetett levél
- Gyakran levélkacs
Virágszerk.: 2 falkás porzótáj (9)+1, csésze ált. forrt, G1 (alsó) monokarp
Termés: ha egymagvú, akkor nem felnyíló, ha többmagvú, akkor az összenövés és főér mentén nyílik fel
34. Aceraceae cs 5 fontos és jellemző morfológiai bélyege, termés típusa, 3 honos, 2 idegen példafaj:
- keresztben átellenes levélállás
- karéjos levél ált (kiv. Acer tatarica)
- ikerlependék termés
- fás szárúak
- M, MM életforma
- Porzók száma ált 8
- Aktinomorf virágok
Acer tataricum, platanoides, pseudoplatanus honos, Acer negundo, campestre?? Idegen de nem biztos hogy jól csoportosítottam, lehet h a campestre honos és a pseudopl. nem
35. Brassicaceae cs 4 fontos és jellemző morfológiai bélyege, virágképlete, termés típusa:
- ált. lágyszárúak
- Th, TH, H
- Dudvaszár
- 4 főporzós virág (A 2+4)
- 4-es szám ált. jellemzi ♀♂* (↑) K2+2 C4 A2+4 G(2) (felső) becő(ke)termés
36. Violaceae cs 3 fontos jellemzője, virág szerkezete, termése:
- sarkantyús sziromlevél
- 4 körű, 5 tagú virág
- szórt levélállás
- ált. lágyszárúak
- pálhalevél
- termés 3 tagú, „robbanva” nyílik, hangyák terjesztik a magját (sleisztogámia)
- virág???
37. Primulaceae cs 3 fontos jellemzője, virág szerkezete, toktermés jellemzése:
- heterosztília
- tőlevélrózsa
- tőkocsány
- szárgumó
- évelők (H - primula, G - ciklámen életforma)
- ált. lágyszárúak
- termés ált. fogakkal nyíló tok
- virág?? Forrt takaró, G(5) (felső)
38. Oleaceae cs 5 fontos és jellemző morfológiai bélyege, 4 honos fásszárú példa termés megjelölésével:
- keresztben átellenes levélállás
- főleg fás szárúak (N, M, MM)
- ♀♂* ???? G(2) felső
- változatos termések (csonthéjas, lependék, két kopáccsal nyíló tok, bogyó)
- forrt virágtakaró, a porzók ránőttek a pártára
Ligustrum vulgare (bogyó), Fraxinus ornus, Fraxinus excelsior, Fraxinus angustifolia subsp. pannonica
39. Lamiaceae cs 7 jellemző morfológiai bélyege, virág szerkezete, termés jellemzése, 3 honos és egy dísznövény fajpélda (Ajuga, Lamium, Salvia nemzetségek, Galeobdolon lutheum ?)
- négy élű szár
- keresztben átellenes levélállás
- álörvös virágzat
- ajakos virágok (zigomorf)
- 4 makkocska termés G(2) alsó (hasadó)
- 2 főporzós
- maradó csésze
- fedő és mirigyszőrök
- illóolajtartalom
40. Asteraceae cs 5 fontos jellemzője, jellemző termés, alcsaládok 2-2 elkülönítő bélyege, mindegyikhez 2-2 gyom ÉS dísznövény példa:
- dudvaszár
- egyéves és évelő fajok
- főleg lágyszárúak
- fészekvirágzat
- nyeles és csöves virágok
- zigomorf és aktinomorf virágok
- kaszattermés (G(2) alsó)
Asteroideae alcsalád: nincs tejnedv, csöves és nyelves virágok is. Dísznövény: Aster amellus, Bellis perennis, gyom: Aster annua, Ambrosia elatior.
Cichorioideae alcsalád: csak nyelves virágok, van tejnedv. Dísznövény: Scerzopera purpurea?, hispanica, gyom: Cichorium intybus, Taraxacum officinale
41. Amaryllidaceae cs 3 fontos morf jellemzője a tanult fajok alapján: Narcissus pseudonarcissus, Galanthus nivalis; vir szerk. termés:
- leples virág
- G életforma, hagyma
- Járulékos gyökér
- Párhuzamos levélerezet, keskeny
- Nárcisznál mellékpárta
- Alsó állású termés
G.n.: P3+3 A3+3 G(3) (alsó)
N.p.: P(3+3)
42. Liliaceae és Iridaceae cs összehasonlítása 4 morf bélyeg alapján, egyik a magházra vonatkozzon; Mo 4 őshonos védett Iris faja, jellemző élőhelyük, életformájuk:
életforma: G G
termőtáj: (3) fölső (3) alsó
lepel: P nem forrt, egynemű P3+3
termés: tok (tőszár) tok (szinkarp)
porzó: rendes porzó leveles bibe
Iris aphylla subsp. pannonica száraz gyepek G
Iris pumila száraz gyepek G
Iris pariegata száraz gyepek G
Iris sibirica lápos, nedves G
Iris humilis lápos, nedves? G
Iris areneria homokon G
43. Poaceae cs 5 fontos és jellemző morf bélyege virágzat felépítése, termés:
- szalmaszár, nádszár
- szárölelő levél
- nyitott levélhüvely
- nyelvecske, fülecske
- hosszú ízköz
- ízközökben üreges szár
- nódusz tömött
- kalász vagy kalászkavirág: virágzati fellevél (pelyva, toklász)
- hímnős virág, szemtermés
III. NÖVÉNYFÖLDRAJZ? TÁRSULÁSTANI ÉS ÖKOLÓGIAI FOGALMAK
1. A flóra fogalma:
2. A flóraelem fogalma:
3. A vegetáció fogalma:
4. A növénytársulás-asszociáció fogalma, pontos meghatározása:
faji össztételében törvényszerűen ismétlődő, ezért állandó megjelenésű, meghatározott környezeti igényű, meghatározott szervesanyag produkciójú együttes meghatározott karakterfajokkal.
5. Három hazai növénytársulás szabályos tudományos neve:
- Seseli leucospermo – Festucetum pallentis
- Chrysopogono – Caricetum humilis
- Junipero – Populetum
- Aceri tatarico - Quercetum
6. A populáció fogalma, pontos meghatározása: azonos minősítésű (egy fajhoz tartozó) egyedek összessége, melyek egy helyen, egy időben élnek.
7. A Föld 7 flórabirodalmának neve és földrajzi helyzete:
- Holarktisz Északi mérsékelt öv Eurázsia és Észak-Amerika extratropikus területei
- Paleotropis Újvilági trópusok Afrika nagyja, Madagaszkár, India, DK-Ázsia, Óceánia
- Neotropis Újvilági trópusok K és D-Amerika szubtr., tr. Területei, Florida
- Capensis Fokföld Afrika D-i, medit. Klímájú része
- Antarktis Tűzfőld, Új-Zéland, Antarktisz
- Australis Ausztrália
8. A Vavilov-féle géncentrumok felsorolása:
Kína, India és Maláj-fsz., Közép-Ázsia, Elő-Ázsia, Mediterráneum, Abesszínia, Közép-Amerika, Dél-Amerika
9. M.o. 4 „híres” növénye (ereklyenövény, bennszülött faj). Kettős latin név, család, élőhely:
- Limonium dolomiticum Linaceae Pilis, Zengő?
- Paeonia officinalis subsp. banatica Paeoniaceae Bánát
- Adonis transsylvanica Ranunculaceae Békés-m., Csorvás
- Iris aphylla subsp. hungarica Iridaceae száraz gyepek
- Onosma tornensis Boraginaceae Gömör-Tornai karszt
10. M.o. 5 flóravidékének neve és földrajzi helyzete:
Mátricum – Északi-khg.
Bakonyicum – Dunántúli-khg.
Eupannonicum – Alföld
Praenoricum – Nyugat-Dunántúl
Praeillyricum – Dél-Dunántúl
11. M.o. két fontos vegetációzónájának neve, földrajzi helyzetük, 3-3 fontos természetföldrajzi jellemzővel:
- mérsékelt övi lomboserdő: Északi-khg., Dunántúli-khg., Mecsek, Alföld egy része (Gyula, Debrecen). Négy szinten (moha, gyep, cserje, lombkorona); lombkoronaszintben kevés faj, 4 évszak, csapadék 600-800 mm
- füves puszták: Alföld: Kiskunság; nyáron száraz, télen 0 fok alatt, csapadék 400-500 mm
12. A középhegységek klímazonális erdőtársulásainak felsorolása, a tgszfm. Megadásával:
- Tatárjuharos lösztölgyes 140 m – 250 m
- Cseres-tölgyes 250 m – 450 m
- Gyertyános-kocsánytalan tölgyes 450 m – 550 m
- Szubmontán bükkös 550 m – 800 m
- Montán bükkös 500 m felett
az északi lejtőkön akár 250 métert alávetülnek
13. A puhafaliget fogalma, 2 M.o.i jellemzője, legalább 2 alkotó faja:
alföldi folyók alacsony árterületén társulás, talaja évente megújuló, nitrogéngazdag, öntéstalaj, gyakori vízborítás (Salix alba, Populus nigra, esetleg Alnus glutinosa?)
14. A keményfaliget fogalma, 2 M.o.i jellemzője, legalább 3 alkotó faja:
folyóink többnyire ármentes zárótársulása, egykor az összes területek 19%-a, ma nem éri el az 1%-ot. Zárt szálerdő fejlett cserjeszinttel, természetes állapotában. (fraxinus angustifolia subsp. pannonica, Ulmus laevis, Quercus robur)
15. M.o.i nyílt dolomit sziklagyep 2 névadó faja és két jellemző, védett faja:
Seseli leucospermum, Festuca pallens, Festuca cinerea subsp. pallens
Linium dolomiticum, Dianthus pulminarius subsp. regis-stephani
16. M.o.i dolomit lejtősztyep névadó faja és két védett növénye:
Chrysoporgon gryllus, Carex humilis
Ephedra dystachia, Pulsatilla guendis?
17. M.o.i löszsztyep 4 jellegzetes löszjelző faja életformával:
ez nem biztos hogy jó, mert át volt húzva
Festuca rupicola H, Stipa capillata H, Agropyron intermedium G, Salvia nutans H, Filipendula vulgaris H, Clematis recta H
18. 2 löszcserje faj + család:
ez is át volt húzva
Amygdalus nana (Rosaceae), Cerasus fruticosus (Rosaceae)
19. Raunkiaer életforma kategóriák (mindegyik) egy mondatos jellemzése:
MM magas és közepes fák mega és mesophanerophyta
M kis fák mikrophanerophyta
N cserjék nanophanerophyta ezek egyben a Ph
E fán lakó epiphyta
Ch törpecserje, rügyek 5-25 cm chamaephyta
H évelő, rügy talajfelszínen hemikriptophyta
G földben áttelelő geophyta
HH vízi, mocsári évelők hydato-helophyta
TH kétéves faj hemitherophyta
Th egyéves faj Therophyta
20. A xerofitizmus fogalma, a xerofita faj legalább 4 jellemző morf bélyege:
szárazságtűrés, apró levél, süllyesztett sztómák, szőrözöttség, vastag kutikula, mély gyökérzet
21. A chamaefiton fajok élőhelyének legfontosabb ökológiai sajátossága:
kitett helyeken, szélsőséges körülmények között, nagy napi hőingást tűri, főleg télen
22. Legalább 3 jell a szélbeporzású fajokhoz:
lobfakadás előtt virágzanak, sok porzó, nagy felületű termő
23. A direkt besugárzáshoz (heliofiton növények) alkalmazkodott fajok legalább 3 gyakori jellemzője: szőrös, vaskos levél, süllyesztett sztómák, a napsugárral párhuzamosan állnak be a levelek, így nem éri annyi erős fény
24. A lápok talajának 2 legfontosabb jellemzője, hazai lápokban lő fajok: két lágyszárú két fásszárú család megjelölésével:
lefolyástalan területeken pangó vízzel telített, anaerob bomlás következtében tőzeg képződik
lágy szárú: Sphagnum palustre, Sphagnum recurvum
fás szárú: Vaccinium myrtillus, Betula pubescens
25. A humusz fogalma, jelentőssége az ökoszisztémák életében:
Speciális szervesanyag a talajban, nagy molekulájú, kolloid méretű
26. Fajok védelmének fokozatai 3-3 példával:
- védett Salvia nutans, Ruscus aculeatus, Ribes nigrum, Festuca pallens
- fokozottan védett Colchicum hungaricum, Festuca vaginata, Iris sibirica
- unikális(?) Primula auricula, Quercus frainetto, Linum dolomiticum
27. Területi védelem fokozatai 2-2 példával:
TT – Debreceni nagyerdő, Soroksári Botanikuskert
TK – Tokaj Bod…?, Gemenci erdő
NP – Lásd 29. pont
28. A diverzitás fogalma:
sokféleség. Egy társulás egy másiknál diverzebb, ha több faj alkotja. Minél kisebb a faj/egyedszám hányados, annál nagyobb a diverzitás.
29. M.o. 10 Nemzeti parkja és földrajzi helyük:
- Aggteleki NP
- Balaton-felvidéki NP
- Bükki NP
- Duna-Dráva NP
- Duna-Ipoly NP
- Fertő-Hanság NP
- Kiskunsági NP
- Körös-Maros NP
- Őrségi NP
- Hortobágyi NP?
Növény szigorlati kérdések kidolgozva
1.) Flóra:
A tér egy adott tartományában egy adott időpontban előforduló növénypopulációk halmaza. P
2.) Area:
Egy adott faj meghatározott elterjedési területe.
TÍPUSAI:
*ZÁRT = kontinuus PL: Juniperus virginiana
*NYITOTT = diszjunkt L: Fraxinus ornus
3.) Pionír:
4.) Reliktum faj (maradványfaj)
Az a növ.faj, ameky a földtörténet vmely korszakában nagyobb elterjedésű és gyakoribb volt, a klímaviszonyok későbbi alakulása miatt azonban visszaszorult és ma u.ott v máshol elszigetelten fordul elő.
PL: Ginkgo biloba, Sequoidendron giganteum
Nimphaea lotus var. termalis Püspökfürdő, Nagyváradàharmadkori maradvány (vizililiom)
Syringa josikai (józsikaorgona)àmelegkori maradvány
Vaccinium oxicoccos (tőzegáfonya)àhidegkori maradvány
Ligularia sibirika (szibériai hamuvirág) Tátra lápjaibanàhidegkori maradvány
5.) Endemikus faj (bennszülött faj)
Kis areájúak, csak meghatározott lelőhelyeken fordulnak elő. Más populációkkal már nem cserélnek ki allélokat à fejlődésük más fajoktól elválik, saját utat követ. Endemikus a kontinensektől távol eső szigetek, a síkságból kiemelkedő hegyvidékek v más izolált területek flórája.
PL: Linum dolomitikum (pilisi len)
Onosma tornensis (tornai vértő)
Reliktum endemizmus (paleoendemizmus)
Azok a fajok, amelyek a korábbi időszakokban nagy elterjedésűek voltak, mára kis területre húzódtak vissza. Elterjedési képességüket elvesztették. Általában szisztematikai rokonság nélküli, izolált fajok.
PL: Ginkgo biloba (Kína; jura korszakban még formagazdag és nagy elterjesésű volt)
Peonia officinalis subsp banatika
6.) Vikariálás (vikarizmus)
Az a jelenség, amikor egymással közeli rokonságban lévő fajok v családok földrajzilag v ökológiailag elválnak, sőt előfordulásukkal egymást kizárják.
PL: fehér virágú szegfűk hazai előfordulása
Alföld: kései sz. (Dianthus serotinus)
Dunántúli középhsg.: Szt István király-sz. (Dianthus plumarius subsp regis-stephani)
É-i közhegység: (Dianthus plumarius subps praecox)
Pseudovikarizmus (álvikariálás)
Hasonló ökológiai viszonyok közt nem rokon, ill távoli rokon növények helyettesítik növényföldrajzi szempontból egymást.
PL: Közép és D-Amerikában élő kaktuszokat (Cactacaea) pl. Afrikában a fiziognómiailag hasonló kutyatejek (Euphorbiacaea) helyettesítik.
7.) Flóraelem:
Azonos areával rendelkező fajok.
8.) Kozmopolita faj:
Több kontinensre kiterjedő areájú fajok; egyféle termőhelyhez kötődnek.
PL: Phragmites australis, Typha angustifolia, Lemna minor,
Marcantia polymorpha, Poa anuua, Cynodon dactylon, Urtica dioica, Polygonum aviculare, Chenopodium album
9.) Adventív faj:
Az emberi tevékenység eredményeként egy terület flórájába új fajok kerülnek be.
2 CSOPORT
*ARCEOFITONOK: (XV.sz végéig jöttek)
PL: Papaver rhoeas (pipacs)
Consolida regalis (mezei szarkaláb)
*NEOFITONOK: (Am. felfedezése után)
PL: Acer negundo (kőrislevelű juhar)
Vitis riparia (parti szőlő)
Amaranthus spp
10.) Cirkumpoláris faj:
Eurázsia és É-Amerika extratropikus területén
PL: Juniperus communis
11.) Eurázsiai elem:
Európa és Ázsia mérsékelt övében előforduló fajok.
PL: Pinus sylvestris (erdei f.), Betula pendula, Veronica polita (fényes veronika)
12.) Európai elem:
Európában az Urálig megtalálható fajok, de Kis-Ázsiában és a Közel-Keleten is megtalálhatók.
PL: Corylus avellana, Convallaria majalis, Bellis perennis
13.) Közép-európai elem:
Közép-Európában előforduló fajok.
PL: Fagus sylvatica
14.) Pontusi-meditarrán elem:
15.) Mediterrán elem:
Földközi tenger mediterrán zónájában terjedtek el.
PL: Olea europaea (olajfa)
Atlanti mediterrán elem:
Ny-Európában az atlanti flóratartományban honos fajok, amelyek innen terjedtek el Köz-Európába.
PL: Hedera helix
16.) Alpin elem: (havasi elem)
Köz. Európai magas hegységek magas és alhavasi tájainak növ.fajai.
PL: Helleborus odorus (illatos hunyor), Lilium bulbiferum (tüzes liliom)
17.) Balkáni elem:
Elterjedési területük a Balkán-félszig. Innen terjedtek el Köz.-Európába.
PL: Juglans regia, Tilia tomentosa, Syringa vulgaris
18.) Kárpáti elem:
Kárpátok területén előforduló növények.
PL: Aconitum moldavicum (kárpáti sisakvirág)
Dacikus elem:
PL: Helleborus purpurascensàZemplénben
Telekia speciosa (teleki virág)à K.-i Kárpátokból jön
19.) Flórabirodalmak:
*HOLARKTISZ --- Északi mérsékelt öv (Eurázsia és É-Amerika extratrópikus területei)
22 endemikus család
Pinaceae, Betulaceae, Corylaceae, Platanaceae, Cannabaceae, Salicaceae, Apiaceae, Caprifoliaceae, Helleboraceae, Ranunculaceae, Berberidaceae, Caryophyllaceae, Sparganiaceae, Grossulaceae cs legtöbb faja, Rosaceae cs pl Rosa nemzetség, Acer nemzetség, Campanula nemzetség
*PALEOTROPIS --- Óvilági trópusok (Afrika legnagyobb r., Madag., India, DK-Ázsia, Óceániai szig.világ)
Balsaminaceae, Nepenthaceae, Dipterocarpaceae, Dilleniaceae, Dracaenaceae, rengeteg Ficus, Bambus, Acacia.
Az Asclepiadaceae cs sok nemzetsége pl.: Dishidia.
A Rubiaceae cs sok nemzetsége pl.: Coffea.
Fontos Orcideaceae nemzetségek: Cymbidium, Dendrobium, Paphiopedilum, Phalaenopsis. Pozsgás Euphorbiák. Asplenium nidus páfrány. Sok pálma nemzetség pl.: Phoenix, Cocos, Elaeis. Az Araliaceae cs többsége pl.: Fatsia nemzetség.
Az Újvilági trópusokkal közös néhány további család: Begoniaceae, Bigniniaceae,
Gesneriaceae, Zingiberaceae, Sterculiaceae
*NEOTROPIS --- Újvilági trópusok (Köz. és D-Amerika trópusi, szubtrópusi ter., Florida)
Cactaceae, Bromeliaceae, Agavaceae, Tropaeolaceae, Cannaceae, Nyctagynaceae. Számos Araceae nemzetség pl.: Anthurium, Monstera, Philodendron, Scindapsus. Számos Solanaceae nemzetség pl.: Lycopersiconm Capsicum, Nicotiana. Több fontos Orchideaceae nemzetség: Cattleya, Vanilla, Oncidium. Euphorbiaceae családból a Hevea nemzetség. Sok pálma nemzetség pl.: Arecastrum, Chamaedorea.
A Sterculiaceae család sok nemzetsége pl.: Theobroma.
*CAPENSIS --- Fokföld (Afrika déli, mediterrán klímájú része)
Sok száz Erica nemzetségbe tartozó faj. Aizoaceae. Sok Proteaceae faj.
Sok Crassulaceae nemzetség és faj. Az Iridaceae családból a Freesia és Clivia nemzetség. Az Asteraceae családból a Gerbera és Gazania nemzetség.
A Pelargonium és az Aloe nemzetség számos faja. Számos Asparagus faj. Gasteria, Kniphofia, Sterlitzia, Zantedeschia nemzetségekbe tartozó fajok.
*ANTARKTIS --- (Tűzföld, Új-Zéland, Antarktisz)
Araucariaceae, Nothofagus, Cordyline, Phormium, Dicksonia nemzetségek. Számos Fuchsia faj.
*AUSTRALIS --- (Ausztrália)
Casuarinaceae. A Myrtaceae cs sok nemzetsége pl.: Eucalyptus, Callistemon. Sok Acacia faj. Sok Proeaceae családba tartozó nemzetség és faj.
20.) Szekuláris szukcesszió:
A növényzet klímaviszonyokat követő változása. A földtörténet folyamán zajlott le. PL: a közép-európai lombos erdők kialakulása a jégkorszak után.
*FENYŐ-NYÍR KOR: (Preboreális kor)
Kr.e. 8500-7000, a jégkorszak vége
Cirbolya-, jegenye-, vörös- fenyő.
Ezek mind Bp területén voltak, ma már csak 1700m-en v felette
*MOGYORÓ KOR (Boreális kor)
Kr.e. 7000-5500, meleg, száraz idöszak
Tölgy, köris, juhar
Magasra húzódtak, visszaszorították a tűleveleseket
*TÖLGY KOR (Atlantikus kor)
Kr.e. 5500-2500
Az Alföld is beerdősült, kellemes időszak, ekkor népesítik be a Kárpát-medencét a lombosok; NY-Dunántúlon maradt csak meg az erdei fenyő.
*BÜKK I. KOR
Kr.e. 2500-800
Előzőekhez képest hűvösebb időszak
Bükkösök előrenyomulása- az Alföldre is beér
*BÜKK II. KOR
Kr.e. 800-napjainkig
Ismét melegebb időszak
A bükk az Alföldről visszahúzódik a felső vidékekre, tölgyesek újra előjönnek, a kor végén kialakulnak a mai erdőtájak.
21.) Magyaro. florisztikai körzetei, a Pannonicum, Noricum és Carpaticum jellemzése taxonpéldákkal
22.) Pannonicum:
Erdős puszták öve:Alföld+khg Di leejtői
régen az alföldön:száraz ter:csenkesztölgyes, nedvesen gyöngyvirágos tölgyesàma homokpuszták
Tatárjuharos lösztölgyes-zonális társulás:Tiszántúl(löszön csermozjom)+Heves-
Borsodi síkság(hegylábi löszön csermozjom barna et.)
Ligeterdő-intrazonális(nem a klimatikus,hanem a taladottságokhoz kötődik):ártereken, folyók mentén
Karsztbokorerdők,melegkedvelő tölgyesek,sztepprétek-extrazonális(más
klímazonára jellemző,de a helyi klímában is megtalálja azéletfeltételeit):khg-ek lejtőin
Zárt tölgyeserdők öve:khg-kben:cseres-t(2-500 m fölött hegyhátakon,
fensíkon,Di ésÉi lejtőkön), gy-t(550m fölött)
Bükkösök öve: 550-600fölött szubmontán bükkösök, montán bükkösök Éi khg
kimagasló pontjain(Mátra Piszkés-tető Gayatető Kékes)
Elegyes fenyves öv:Nyi határon erdeifenyővel elegyes tölgyes
24.) Matricum:
É-khg:Dunakanyartól a Zempléni hg-ig változatos alapkőzeten zonális
erdőtársulások:cs-,gy-tölgyes,szubmontán-,montán-bükkös(750m felett)
égh:kontinentális, jún-ban 1 csap, hideg telek, hosszú fagyok, legmagasabb pontok,
Kárpáti&dacikus fajok:Helleborus purpurascens,Dianthus plumaris subsp praecox,
Viola biflora, Rosa pendulina
25.) Ősmátra=Matricum
(hidegebb hosszabb ideig tart a fagy, kontinentálisabb,Tátra-Fátra fajok)+Bakonyikum(melegebb szubmed. klímahatás)
A 2 közé Zólyomi Bálint húzta be a dunai flóraválasztót
26.) Tokajense:Zempléni-hg:Sátor-hg+Hegyalja
andezit+riolit
cseres-,gyertyános tölgyes, savanyú talajú bükkös:
Vaccinum myrtillus,-vitis-idaea(áfonyák),Lycopodium clavatum,Huperzia selago(korpafüvek)
völgyekben égeres láperdők:Matteucia struthiopteris(struccpáfrány)
tőzegmohalápok(Sphagnum spp.),szőrfűgyepek(Nardus stricta)
Tokaj-művelésből kivont tereken árvalányhajas(Stipa tirsa)gyepek
27.) Tornense: Tornai karszt:
Aggtelek a Bódva völgyéig vmint a gömöri domboktól az abaúji Cserhátig
mészkő
mészkedvelő tölgyesek,karsztbokorerdők,pusztafüves lejtők
Kelemér:az ország legszebb tőzegmohalápja!
Carex lasiocarpa(gyapjasmagvú sás),Eriophorum vaginatum(hüvelyes gyapjúsás)
Onosma tornensis,Dracocephalum austriacum,Dentaria glandulosa
28.) Agriense:Mátra Di lába
erubáz talajon tatárjuharos lösztölgyes maradványok+melegkedvelő tölgyesek alcifrekvens és erdőssztyepp növ-ekkel
cseres-,gy-tölgyesek,szubmontán bükkösök,hegygerincen bokorerdők
Galyatető+Kékes magashegyi bükkösök jellemző fajai:
Prenanthes purpurea(nyúlsaláta),Festuca amethystina(lila csenkesz),
Centaurea mollis(szirti imola),Cimicifuga europaea(poloskavész)
erősen savanyú barna erdőtalajon acidofil bükkösök és tölgyesek:
Luzula luzuloides(fehér perjeszittyó),Vaccinium myrtillus(fekete áfonya)
Sirok-tözegmohaláp:Caex lasiocarpa,Eriophorum vaginatum
Sár-hegy:szubmed növ
29.) Neogradense:Cserhát+Börzsöny+Gödöllői dombság
Cserhát-andezit:cseres-,gyertyános-tölgyes,Di rész tatárjuharos l-t
Börzsöny-andezit:montán-,szubmontán-,mészkerülő bükkösök,cs-,gy-t,Di
lejtőn karsztbokor-,sziklaerdők
Gödöllői-domb:kontinentális tölgyes hárserdő,tetőn (tatárjuharos l-)t,völgyben
magasságos mocsár-,láprétek
Ipoly mellett magasságos és mocsárrétek
Ipolyszög:védett égerláp
30.) Visegradnse:Dunazug-hg:Visgrádi-hg(andezit)+Naszály-hg(mész)
flóraválasztó:Éi(kárpáti&kontinentális fajok)és a
Dti(szubmed&Nybalkáni elemek)khg között
31.) Bakonyikum:Dti-khg:Balatontól Dunakanyarig
mészkő+dolomit+homokkő+bazalt(Balaton körny)
dolomit aprózódik-kőtörmelékes lejtők-gátolja a talképződést-sziklagyepen ezt kedvelő növ-k(Zólyomi Bálint)àspec flóra
szubmed klímajelleg:2ős (tavasz&ősz)csap. max-szubmed. növényzet
Linum dolomiticum,Dianthus plumarius subsp regis-sephani,
Helleborus dumetorum,Taxus baccata(szentgál)
32.) Pilisense:Pilis&Budai-hg
mészkő+dolomit+hárshegyi homokkő
zonális társulások: cseres-,gyertyános-,mészkedvelő tölgyes,
Éi lejtőn szubmontán bükkös
Di dolomitlejtőkön:sziklagyepek: Festuca pallens (deres csenkesz)+cserszömörcés
karsztbokorerdő+hárs-kőris sziklaerdő,
Éi: Bromus erectus (sudár rozsnok)
reliktum/bsz.: Linum dolomiticum (pilissztvári len), Seseli leucospermum (magyar gurgolya)
33.) Vesprimense:Vértes&Bakony
mészkő+dolomit
tölgyesek,gyertyános-tölgyesek,bükkös
Csákvári dolomitsziklagyepeken Festuca pallens (deres csenkesz)
karsztbokorerdőkben Carpinus orientalis (keleti gyertyán)
Bakony Éi lejtőin+szurdokvölgyeiben:Phyllitis scolopendrium! (gímpáfrány)
dolomitsziklagyepein:Primula auricula!(cifra kankalin),
üde sziklás bükköseiben:Allium victorialis!(havasi hagyma)
34.) Balatonicum:Balaton-felvidék+Keszthelyi-hg+Tapolcai-med+bazalthegyek
bazalt+mészkő+dolomit+permi vörös homokkő
sziklagyepek, karsztbokorerdők
SztGyörgyhegy bazaltján:Cheilanthes marantae!(cselling),
Tapolcai-med. üde és kiszáradó láprétjén:Pinguicula alpina(havasi hízóka),
Primua farinosa(lisztes kankalin)
35.) Praenoricum:Ny-Dunántúl(Alpokalja):Lajta-hg+Göcsej+Őrség+Vasi-dombság
hűvös csapadékos, jégkorszakból fennmaradt(dealpin)
Alnus viridis(havasi éger)
+boreális elemek, őshonos a Pinus sylvestris;
Calluna vulgaris(csarab), Picea abies(lucfenyő), Larix decidua(vörösfenyő),
36.) Eupannonicum: Alföld
zonális társulás:erdőssztyepp
lösz alapkőzet+homok+alluviális öntés+másodagosan kialakult szolncsák&szolnyec szikesek
PL:
37.) Arrabonicum: Szigetköz+Győri-med+Hanság
Hanság:lecsapolás előtt égeres láperdők+üde kiszáradó láprétek
Győri homokon+D-T-közi homokpusztákon:
Festuca vaginata(magyar csenkesz)
Szigetközben ártéri ligeterdő
Bakony Éi lábánál homokon őshonos Pinus sylvestris
38.) Colocense: Mezőföd és Solti-lapály:Duna ártere Bptől Mohácsig
+jobb parti lösz és homokterület
Dunát szegélyző löszfalakon „félsivatagi” társulás:
Agropyron pectinatum(taréjos tarackbúza)+Kochia prostrata(heverő seprűfű)
ócsai és dabasi tájvédelmi körzet:turjánvidék égerlápokkal+üde és kiszáradó láprétek
Kiskunsági Nemzeti Park: Kunszentmiklósi szoloncsák szikesek:
Fetuca pseudovina(sovány csenkesz)
vaksziken: Lepidium crassifolium(pozsgás zsázsa)+Camphorosma annuua(bárányparéj)
39.) Praematricum: D-T-köze:2 folyó közti homokterület
Kisk.Nemz.P.: laza meszes futóhomokon:
Secale sylvestre(vadozs),Corispermum canescens,-nitidum(poloskamagfajok)
Megkötött homokon:Festuca vaginata(magyar v homoki csenkesz)
Alkanna tincora(báránypirosító),Dianthus ditinus, D. serotinus (tartó-,kései
szegfű),Cochicum arenarium(homoki kikerics)
buckaközben talajvíz közelségét jelzi: Salix repens subsp rosmanifolia(cinegefűz)
bugaci ősborókás
40.) Crisicum:
Tiszántúl:Tisza ártere Tokajtól Szegedig+Bükk&Mátra alatti síkság
+Hortobágy+Kőrösök vidéke+Békéscanádi löszhát
öntés-,réti talajok,szolonyec szikesek, löszön kialakult sermozjom
Tisza mellett ártéri erdők:morotvákban
Nymphaea alba(fehér tündérrózsa),Trapa natans(sulyom)
Hort.Nemz.P.: újszentmargitai ohati sztyepperdők
szolonyec szikesen: Festuca pseudovina (sovány csenkesz), Artemisisa santonicum(sziki üröm) másodlagos állományokban: Achillea collina(mezei cickafark)
Békéscsaládi löszhát védett területein+egykori „löszfüvellők”maradványfoltjain:
Salvia nutans (kónya zsálya),Adonis x hybrida(erdélyi hérics)
41.) Nyírségense: Nyírség:Debrecentől a Tiszáig homokterület
savanyú homokon:Festuca vaginata,-pseudovina(magyar-,sovány csenkesz)
Corynephorus canescens(ezüstperje),
zárótársulás:homoki tölgyes
magasságos mocs-és láprétek töredékein:bátorligeti ősláp:Comarum palustre! (tőzegeper)
Ligularia sibirica!(szibériai hamuvirág), Betula pubescens!(szőrös nyír)
42.) Samicum: É-Alföld:Szatmári síkság+Bodrogköz
ligeterdők+gy-tölgyesek:Leucojum vernum(tavaszi tőzike)
védett csarodai tőzegmohás láp:Vaccinium oxycoccos(tőzegáfonya)
50.) Niche:
A niche a modern ökológia egyik legfontosabb fogalma: a környezeti tényzők által kijelölt n dimenziós tér (hipertér), ahol a populáció előfordulhat.
Azoknak a kölcsönhatásoknak a sokdimenziós kifejezése, amelyek a források ill. a közvetítők és a populáció környezeti toleranciája között kialakulnak.
A nagy alkalmazkodóképességű populációkra (generalista fajok populációi) terjedelmes, a kis alkalmazkodóképességűekre (specialista fajok populációi) pedig szűk niche jellemző.
Realizált nicheà természetben is használni tudja a faj (kisebb v = a fundamentálissal)
Fundamentális niche à elméleti tér, „elvileg tudná használni a faj”
Overlap: = niche-átfedés à 2 v több populáció által hasznosított közös forrás
Niche-szegregáció: legalább egyikük niche szélessége csökken 1 v több miliőtengely
mentén (KONTRAKCIÓ); egyikük v mindkettő legalább egy tengely mentén elmozdul (ELTOLÓDÁS)
51.) Környezet:
Az ökológiai környezet az adott helyen és időben az egyes populációkra ténylegesen ható tényezők csoportja.
Tolerancia:
A miliőspektrum minden egyes tényzője egy változóként fogható fel, melynek csupán bizonyos értékei mellett biztosított az élőlény fennmaradása, ezt a tarományt az élőlény toleranciájának nevezzük.
52.) Liebig-féle minimum törvény:
A növények ásványi táplálkozásával összefüggésben a ~ kimondja, h a produkciót a jelenlevő elemek közül az határozza meg, amely a szükségeshez képest a legkisebb mennyiségben van jelen. Ezen elem mennyiségének növelésével a terméshozam mindaddig növekszik, amíg egy másik elem nem kerül minimumba. Ez utóbbi újabb minimum-tényezővé válva gátolja a további hozamnövekedést. Ezért fontos a harmonikus tápanyagellátás.
53.) Ökológiai indikáció:
A környezet tényleges hatásaira adott jelzés. Alapja az h a populációk és populációkollektívumok jelzik (INDIKÁLJÁK) a létrejöttükben és viselkedésükben szerepet játszó ténylegesen ható tényezőket.
Ökológiai fajcsoport:
Számos együtt előforduló növényfaj ökológiai fajcsoportot alkot. Ugyanabba az ökológiai csoportba azok a fajok tartoznak, amelyek toleranciája a tapasztalatok szerint vmelyik környezeti tényező iránt kb hasonló.
Hazánkban a hőigény (T), a talajnedvesség (W) és a talajreakció (R) iránti igény alapján összeállított ökológiai fajcsoportok használata terjedt el a gyakorlatban. Egyéb tényezők (pl.: megvilágítás erőssége, talaj nitrogéntartalma, fizikai szerkezete és sótartalma, kontinentalitás, bolygatás és a taposás mértéke alapján felállított) ökológiai fajcsoportok is léteznek.
58.) A levegő mint környezeti tényező + ökológiaia hatásai
A levegő jelenlegi összetétele a Föld, az atmoszféra és az élővilág fejlődésének következménye. A légköri levegő komponensei közül a fotoszintetizáló növények számára lényeges környezeti tényező a CO2-tartalom. A fosszilis tüzelőanyagok egyre nagyobb mértékű égetése egyre nagyobb mennyiségű CO2-t juttat vissza a légkörbe. à üvegházhatás, ami miatt a troposzféra átlaghőmérséklete az ezredfordulóra 0,5-1 °C-kal emelkedhet.
A CO2 és a víz különböző diffúziós határrétegek ellenállását legyőzve mozog a mezofillum és a légkör között. A gáz és a szilárd halm.áll. légszennyező anyagok (SO2, NOx, por, radioaktív kiszóródás stb.) káros hatása a légkörön keresztül érvényesül.A levegő mozgásával is erős hatást gyakorol a növényekre.
59.) A fény mint környezeti tényező + ökológiai hatásai
60.) A hőtényező jelentősége, hatásai
61.) A víz mint környezeti tényező
62.) A növények hidratura viszonyai + típusonként pl.
*POIKILOHIDRATURÁS (kiszáradástűrő) növények vízállapota
nagymértékben függ a környezet vízviszonyaitól. Száraz időben látszólag teljesen kiszáradnak és csak a protoplaszt nagy vízvisszatartó ereje nyújt számukra a látens élethez elegendő nedvességet. Legismertebb képviselői a zuzmók és mohák, de előfordulnak algák, páfrányok és esetenként a virágos növények közt is.
PL: Marcantia polymorpha
*HOMOIHIDRATURÁS (kiszáradást nem tűrő) növények
vízháztartásukat többé-kevésbé eredményesen függetlenítik környezetük vízállapot-változásaitól.
63.) A szárazságtűréshez történő alkalmazkodás élettani + morfológiai sajátosságai
A szárazságtűrő (XEROPHYTON) növényeknek számos, strukturálisan és funkcionálisan eltérő típusuk van. Van, h bojtos gyökérrsz.ük (pl pázsitfüvek) kis térfogatban igen intenzíven átszövik a talajt. Máskor a nagy talajtérfogatot behálózó és nemegyszer a talajvízig lehatoló gyökerek extenzív jellegűek (pl. fásszárú 2szikűek), v a legfelső talajrétegben futnak és kevés csapadékot követően azonnal kifejlődnek, ill a talajfelszín alatt képződő párát gyorsan hasznosítják (pl.: szukkulensek).
A xerophytonokon megfigyelhető párologtatást és felmelegedést csökkentő berendezéseket xeromorfózisoknak nevezzük.
PL: a mélyen ülő sztómák, dús szőrzet, viasz és kutikulaborítás, összesodródó ill csökkent felületű v hiányzó levéllemez, szukkulencia, erős szklerifikáció (keménylevelűség).
A szárazságtűrés fiziológiai alapja a sztómareguláció (gázcserenyílás szabályozása) mellett a szabad aminosavak felhalmozása. 1-1,5 hónapig taró szárazság alatt a szántóföldi viszonyok közt pl a kukorica szárazságtűrő fajtáiban prolin halmozódik föl, mert a fotoszintézis csökkenése után annak képződése még zavartalan. A prolinmolekula igen higroszkópos. Növeli az erősen kötött vízmennyiséget, ezáltal stabilizálja a sejtstruktúrát.
64.) A talajtényező szerepe, a növények számára fontos jellemzői
65.) Talajindikátor növények pl
N jelző: Urtica dioica
Plantago major
Amaranthus retroflexus
Sambucus nigra
Szilkátjelzők: tőzegmohák (Sphagnum fajok)
Calluna vulgaris (csarab)
Vaccinium fajok (áfonya)
Nardus stricta (szőrfű)
69.) Fanerofiton életforma +PL (PHANEROPHYTON = P)
Fák és cserjék; megújuló rügyeik a hajtásokon vannak, a kedvezőtlen időszakot a talaj felszíne felett, 50cm-nél magasabban vészelik át.
Termetük alapján további csoportok:
-cserjék (Nanophanerophyton N) a 2m-t el nem érő fás növények
PL: Ligustrum vulgare (fagyal)
-alacsony term. fák (Mikrophanerophyton Mi) 2-8m magas fás növény
PL: Fraxinus ornus (virágos kőris)
-közepes term. fák (Mesophanerophyton Me) 8-30m
Hazai erdeink legtöbb faja
PL: Fagus sylvatica (bükk)
-magas fák (Megaphanerophyton Mg) 30m-nél magasabb,
többnyire trópusokon élő fák
PL:
70.) Geofiton életforma +PL
A hagymás, a gumós és a rhizómás növények.
PL: hagymafajok (Allium spp.) berki szellőrózsa (Anemone nemorosa) és
a mezei aszat (Cirsium arvense)
71.) Chamefiton életforma +PL (CHAMAEOHYTON Ch)
Törpecserjék és párnás növények, melyek rügye kedv.len időszakban a talaj
felszíne felett 10-50cm magasan vannak. Havas területeken a rügyeket hó védi.
PL: kakukkfű (Thymus), varjúháj (Sedum) fajok
72.) Hemikriptifiton életforma +PL (HEMIKRYPTOPHYTON H)
78.) Allelopathia +PL
Egy virágos növényfajnak a szomszédos növényekre vegyületek révén
gyakorolt gátló hatása. (MOLISCH 1937)
Ugyanazon faj egyik egyede a másikra is gyakorolhat allelopatikus hatást.
Az ALLELOKEMIKÁLIÁK szekunder anyagcseretermékek, sokszor gyógynövények hatóanyagai. A talajban v kipárolgás útján a levegőn keresztül hatnak. ARID és SZEMIARID körülmények közt jelentősebb a hatásuk mint humid klíma alatt, ahol valószínűleg a talaj nagyobb mikrobiológiai aktivitása hatástalanítja őket.
A gyomok egymásra gyakorolt allelopatikus hatásai:
a mezei aszat (Cirsium arvense) avarja pl. önmaga fejlődését gátolja.
A fák és lágyszárúak közti ismert pl a dió v az eukaliptusz alatti aljnövények
pusztulása.
Az allelokemikáliák (PL: ekdizon, juvenilis hormonok, farnezolok) minden bizonnyal jelentős szerepet töltenek be a jövő biológiai növ.védelmében.
87.) Vegetáció:
Egy adott topográfiai térrészlet adott időpontbeli növénytársulásainak halmaza.
Adott terület vegetációját meghatározott megjelenési formájú (fiziognómiájú) növények jellemzik. PL.: lombhullató erdők, füves puszták növényei.
88.) A vegetációs övek kialakulása + milyen tényezők befolyásolják
89.) Trópusi esőerdők övének jellemzése példával
90.) Szubtrópusi öv jellemzése példával
A tér egy adott tartományában egy adott időpontban előforduló növénypopulációk halmaza. P
2.) Area:
Egy adott faj meghatározott elterjedési területe.
TÍPUSAI:
*ZÁRT = kontinuus PL: Juniperus virginiana
*NYITOTT = diszjunkt L: Fraxinus ornus
3.) Pionír:
4.) Reliktum faj (maradványfaj)
Az a növ.faj, ameky a földtörténet vmely korszakában nagyobb elterjedésű és gyakoribb volt, a klímaviszonyok későbbi alakulása miatt azonban visszaszorult és ma u.ott v máshol elszigetelten fordul elő.
PL: Ginkgo biloba, Sequoidendron giganteum
Nimphaea lotus var. termalis Püspökfürdő, Nagyváradàharmadkori maradvány (vizililiom)
Syringa josikai (józsikaorgona)àmelegkori maradvány
Vaccinium oxicoccos (tőzegáfonya)àhidegkori maradvány
Ligularia sibirika (szibériai hamuvirág) Tátra lápjaibanàhidegkori maradvány
5.) Endemikus faj (bennszülött faj)
Kis areájúak, csak meghatározott lelőhelyeken fordulnak elő. Más populációkkal már nem cserélnek ki allélokat à fejlődésük más fajoktól elválik, saját utat követ. Endemikus a kontinensektől távol eső szigetek, a síkságból kiemelkedő hegyvidékek v más izolált területek flórája.
PL: Linum dolomitikum (pilisi len)
Onosma tornensis (tornai vértő)
Reliktum endemizmus (paleoendemizmus)
Azok a fajok, amelyek a korábbi időszakokban nagy elterjedésűek voltak, mára kis területre húzódtak vissza. Elterjedési képességüket elvesztették. Általában szisztematikai rokonság nélküli, izolált fajok.
PL: Ginkgo biloba (Kína; jura korszakban még formagazdag és nagy elterjesésű volt)
Peonia officinalis subsp banatika
6.) Vikariálás (vikarizmus)
Az a jelenség, amikor egymással közeli rokonságban lévő fajok v családok földrajzilag v ökológiailag elválnak, sőt előfordulásukkal egymást kizárják.
PL: fehér virágú szegfűk hazai előfordulása
Alföld: kései sz. (Dianthus serotinus)
Dunántúli középhsg.: Szt István király-sz. (Dianthus plumarius subsp regis-stephani)
É-i közhegység: (Dianthus plumarius subps praecox)
Pseudovikarizmus (álvikariálás)
Hasonló ökológiai viszonyok közt nem rokon, ill távoli rokon növények helyettesítik növényföldrajzi szempontból egymást.
PL: Közép és D-Amerikában élő kaktuszokat (Cactacaea) pl. Afrikában a fiziognómiailag hasonló kutyatejek (Euphorbiacaea) helyettesítik.
7.) Flóraelem:
Azonos areával rendelkező fajok.
8.) Kozmopolita faj:
Több kontinensre kiterjedő areájú fajok; egyféle termőhelyhez kötődnek.
PL: Phragmites australis, Typha angustifolia, Lemna minor,
Marcantia polymorpha, Poa anuua, Cynodon dactylon, Urtica dioica, Polygonum aviculare, Chenopodium album
9.) Adventív faj:
Az emberi tevékenység eredményeként egy terület flórájába új fajok kerülnek be.
2 CSOPORT
*ARCEOFITONOK: (XV.sz végéig jöttek)
PL: Papaver rhoeas (pipacs)
Consolida regalis (mezei szarkaláb)
*NEOFITONOK: (Am. felfedezése után)
PL: Acer negundo (kőrislevelű juhar)
Vitis riparia (parti szőlő)
Amaranthus spp
10.) Cirkumpoláris faj:
Eurázsia és É-Amerika extratropikus területén
PL: Juniperus communis
11.) Eurázsiai elem:
Európa és Ázsia mérsékelt övében előforduló fajok.
PL: Pinus sylvestris (erdei f.), Betula pendula, Veronica polita (fényes veronika)
12.) Európai elem:
Európában az Urálig megtalálható fajok, de Kis-Ázsiában és a Közel-Keleten is megtalálhatók.
PL: Corylus avellana, Convallaria majalis, Bellis perennis
13.) Közép-európai elem:
Közép-Európában előforduló fajok.
PL: Fagus sylvatica
14.) Pontusi-meditarrán elem:
15.) Mediterrán elem:
Földközi tenger mediterrán zónájában terjedtek el.
PL: Olea europaea (olajfa)
Atlanti mediterrán elem:
Ny-Európában az atlanti flóratartományban honos fajok, amelyek innen terjedtek el Köz-Európába.
PL: Hedera helix
16.) Alpin elem: (havasi elem)
Köz. Európai magas hegységek magas és alhavasi tájainak növ.fajai.
PL: Helleborus odorus (illatos hunyor), Lilium bulbiferum (tüzes liliom)
17.) Balkáni elem:
Elterjedési területük a Balkán-félszig. Innen terjedtek el Köz.-Európába.
PL: Juglans regia, Tilia tomentosa, Syringa vulgaris
18.) Kárpáti elem:
Kárpátok területén előforduló növények.
PL: Aconitum moldavicum (kárpáti sisakvirág)
Dacikus elem:
PL: Helleborus purpurascensàZemplénben
Telekia speciosa (teleki virág)à K.-i Kárpátokból jön
19.) Flórabirodalmak:
*HOLARKTISZ --- Északi mérsékelt öv (Eurázsia és É-Amerika extratrópikus területei)
22 endemikus család
Pinaceae, Betulaceae, Corylaceae, Platanaceae, Cannabaceae, Salicaceae, Apiaceae, Caprifoliaceae, Helleboraceae, Ranunculaceae, Berberidaceae, Caryophyllaceae, Sparganiaceae, Grossulaceae cs legtöbb faja, Rosaceae cs pl Rosa nemzetség, Acer nemzetség, Campanula nemzetség
*PALEOTROPIS --- Óvilági trópusok (Afrika legnagyobb r., Madag., India, DK-Ázsia, Óceániai szig.világ)
Balsaminaceae, Nepenthaceae, Dipterocarpaceae, Dilleniaceae, Dracaenaceae, rengeteg Ficus, Bambus, Acacia.
Az Asclepiadaceae cs sok nemzetsége pl.: Dishidia.
A Rubiaceae cs sok nemzetsége pl.: Coffea.
Fontos Orcideaceae nemzetségek: Cymbidium, Dendrobium, Paphiopedilum, Phalaenopsis. Pozsgás Euphorbiák. Asplenium nidus páfrány. Sok pálma nemzetség pl.: Phoenix, Cocos, Elaeis. Az Araliaceae cs többsége pl.: Fatsia nemzetség.
Az Újvilági trópusokkal közös néhány további család: Begoniaceae, Bigniniaceae,
Gesneriaceae, Zingiberaceae, Sterculiaceae
*NEOTROPIS --- Újvilági trópusok (Köz. és D-Amerika trópusi, szubtrópusi ter., Florida)
Cactaceae, Bromeliaceae, Agavaceae, Tropaeolaceae, Cannaceae, Nyctagynaceae. Számos Araceae nemzetség pl.: Anthurium, Monstera, Philodendron, Scindapsus. Számos Solanaceae nemzetség pl.: Lycopersiconm Capsicum, Nicotiana. Több fontos Orchideaceae nemzetség: Cattleya, Vanilla, Oncidium. Euphorbiaceae családból a Hevea nemzetség. Sok pálma nemzetség pl.: Arecastrum, Chamaedorea.
A Sterculiaceae család sok nemzetsége pl.: Theobroma.
*CAPENSIS --- Fokföld (Afrika déli, mediterrán klímájú része)
Sok száz Erica nemzetségbe tartozó faj. Aizoaceae. Sok Proteaceae faj.
Sok Crassulaceae nemzetség és faj. Az Iridaceae családból a Freesia és Clivia nemzetség. Az Asteraceae családból a Gerbera és Gazania nemzetség.
A Pelargonium és az Aloe nemzetség számos faja. Számos Asparagus faj. Gasteria, Kniphofia, Sterlitzia, Zantedeschia nemzetségekbe tartozó fajok.
*ANTARKTIS --- (Tűzföld, Új-Zéland, Antarktisz)
Araucariaceae, Nothofagus, Cordyline, Phormium, Dicksonia nemzetségek. Számos Fuchsia faj.
*AUSTRALIS --- (Ausztrália)
Casuarinaceae. A Myrtaceae cs sok nemzetsége pl.: Eucalyptus, Callistemon. Sok Acacia faj. Sok Proeaceae családba tartozó nemzetség és faj.
20.) Szekuláris szukcesszió:
A növényzet klímaviszonyokat követő változása. A földtörténet folyamán zajlott le. PL: a közép-európai lombos erdők kialakulása a jégkorszak után.
*FENYŐ-NYÍR KOR: (Preboreális kor)
Kr.e. 8500-7000, a jégkorszak vége
Cirbolya-, jegenye-, vörös- fenyő.
Ezek mind Bp területén voltak, ma már csak 1700m-en v felette
*MOGYORÓ KOR (Boreális kor)
Kr.e. 7000-5500, meleg, száraz idöszak
Tölgy, köris, juhar
Magasra húzódtak, visszaszorították a tűleveleseket
*TÖLGY KOR (Atlantikus kor)
Kr.e. 5500-2500
Az Alföld is beerdősült, kellemes időszak, ekkor népesítik be a Kárpát-medencét a lombosok; NY-Dunántúlon maradt csak meg az erdei fenyő.
*BÜKK I. KOR
Kr.e. 2500-800
Előzőekhez képest hűvösebb időszak
Bükkösök előrenyomulása- az Alföldre is beér
*BÜKK II. KOR
Kr.e. 800-napjainkig
Ismét melegebb időszak
A bükk az Alföldről visszahúzódik a felső vidékekre, tölgyesek újra előjönnek, a kor végén kialakulnak a mai erdőtájak.
21.) Magyaro. florisztikai körzetei, a Pannonicum, Noricum és Carpaticum jellemzése taxonpéldákkal
22.) Pannonicum:
Erdős puszták öve:Alföld+khg Di leejtői
régen az alföldön:száraz ter:csenkesztölgyes, nedvesen gyöngyvirágos tölgyesàma homokpuszták
Tatárjuharos lösztölgyes-zonális társulás:Tiszántúl(löszön csermozjom)+Heves-
Borsodi síkság(hegylábi löszön csermozjom barna et.)
Ligeterdő-intrazonális(nem a klimatikus,hanem a taladottságokhoz kötődik):ártereken, folyók mentén
Karsztbokorerdők,melegkedvelő tölgyesek,sztepprétek-extrazonális(más
klímazonára jellemző,de a helyi klímában is megtalálja azéletfeltételeit):khg-ek lejtőin
Zárt tölgyeserdők öve:khg-kben:cseres-t(2-500 m fölött hegyhátakon,
fensíkon,Di ésÉi lejtőkön), gy-t(550m fölött)
Bükkösök öve: 550-600fölött szubmontán bükkösök, montán bükkösök Éi khg
kimagasló pontjain(Mátra Piszkés-tető Gayatető Kékes)
Elegyes fenyves öv:Nyi határon erdeifenyővel elegyes tölgyes
24.) Matricum:
É-khg:Dunakanyartól a Zempléni hg-ig változatos alapkőzeten zonális
erdőtársulások:cs-,gy-tölgyes,szubmontán-,montán-bükkös(750m felett)
égh:kontinentális, jún-ban 1 csap, hideg telek, hosszú fagyok, legmagasabb pontok,
Kárpáti&dacikus fajok:Helleborus purpurascens,Dianthus plumaris subsp praecox,
Viola biflora, Rosa pendulina
25.) Ősmátra=Matricum
(hidegebb hosszabb ideig tart a fagy, kontinentálisabb,Tátra-Fátra fajok)+Bakonyikum(melegebb szubmed. klímahatás)
A 2 közé Zólyomi Bálint húzta be a dunai flóraválasztót
26.) Tokajense:Zempléni-hg:Sátor-hg+Hegyalja
andezit+riolit
cseres-,gyertyános tölgyes, savanyú talajú bükkös:
Vaccinum myrtillus,-vitis-idaea(áfonyák),Lycopodium clavatum,Huperzia selago(korpafüvek)
völgyekben égeres láperdők:Matteucia struthiopteris(struccpáfrány)
tőzegmohalápok(Sphagnum spp.),szőrfűgyepek(Nardus stricta)
Tokaj-művelésből kivont tereken árvalányhajas(Stipa tirsa)gyepek
27.) Tornense: Tornai karszt:
Aggtelek a Bódva völgyéig vmint a gömöri domboktól az abaúji Cserhátig
mészkő
mészkedvelő tölgyesek,karsztbokorerdők,pusztafüves lejtők
Kelemér:az ország legszebb tőzegmohalápja!
Carex lasiocarpa(gyapjasmagvú sás),Eriophorum vaginatum(hüvelyes gyapjúsás)
Onosma tornensis,Dracocephalum austriacum,Dentaria glandulosa
28.) Agriense:Mátra Di lába
erubáz talajon tatárjuharos lösztölgyes maradványok+melegkedvelő tölgyesek alcifrekvens és erdőssztyepp növ-ekkel
cseres-,gy-tölgyesek,szubmontán bükkösök,hegygerincen bokorerdők
Galyatető+Kékes magashegyi bükkösök jellemző fajai:
Prenanthes purpurea(nyúlsaláta),Festuca amethystina(lila csenkesz),
Centaurea mollis(szirti imola),Cimicifuga europaea(poloskavész)
erősen savanyú barna erdőtalajon acidofil bükkösök és tölgyesek:
Luzula luzuloides(fehér perjeszittyó),Vaccinium myrtillus(fekete áfonya)
Sirok-tözegmohaláp:Caex lasiocarpa,Eriophorum vaginatum
Sár-hegy:szubmed növ
29.) Neogradense:Cserhát+Börzsöny+Gödöllői dombság
Cserhát-andezit:cseres-,gyertyános-tölgyes,Di rész tatárjuharos l-t
Börzsöny-andezit:montán-,szubmontán-,mészkerülő bükkösök,cs-,gy-t,Di
lejtőn karsztbokor-,sziklaerdők
Gödöllői-domb:kontinentális tölgyes hárserdő,tetőn (tatárjuharos l-)t,völgyben
magasságos mocsár-,láprétek
Ipoly mellett magasságos és mocsárrétek
Ipolyszög:védett égerláp
30.) Visegradnse:Dunazug-hg:Visgrádi-hg(andezit)+Naszály-hg(mész)
flóraválasztó:Éi(kárpáti&kontinentális fajok)és a
Dti(szubmed&Nybalkáni elemek)khg között
31.) Bakonyikum:Dti-khg:Balatontól Dunakanyarig
mészkő+dolomit+homokkő+bazalt(Balaton körny)
dolomit aprózódik-kőtörmelékes lejtők-gátolja a talképződést-sziklagyepen ezt kedvelő növ-k(Zólyomi Bálint)àspec flóra
szubmed klímajelleg:2ős (tavasz&ősz)csap. max-szubmed. növényzet
Linum dolomiticum,Dianthus plumarius subsp regis-sephani,
Helleborus dumetorum,Taxus baccata(szentgál)
32.) Pilisense:Pilis&Budai-hg
mészkő+dolomit+hárshegyi homokkő
zonális társulások: cseres-,gyertyános-,mészkedvelő tölgyes,
Éi lejtőn szubmontán bükkös
Di dolomitlejtőkön:sziklagyepek: Festuca pallens (deres csenkesz)+cserszömörcés
karsztbokorerdő+hárs-kőris sziklaerdő,
Éi: Bromus erectus (sudár rozsnok)
reliktum/bsz.: Linum dolomiticum (pilissztvári len), Seseli leucospermum (magyar gurgolya)
33.) Vesprimense:Vértes&Bakony
mészkő+dolomit
tölgyesek,gyertyános-tölgyesek,bükkös
Csákvári dolomitsziklagyepeken Festuca pallens (deres csenkesz)
karsztbokorerdőkben Carpinus orientalis (keleti gyertyán)
Bakony Éi lejtőin+szurdokvölgyeiben:Phyllitis scolopendrium! (gímpáfrány)
dolomitsziklagyepein:Primula auricula!(cifra kankalin),
üde sziklás bükköseiben:Allium victorialis!(havasi hagyma)
34.) Balatonicum:Balaton-felvidék+Keszthelyi-hg+Tapolcai-med+bazalthegyek
bazalt+mészkő+dolomit+permi vörös homokkő
sziklagyepek, karsztbokorerdők
SztGyörgyhegy bazaltján:Cheilanthes marantae!(cselling),
Tapolcai-med. üde és kiszáradó láprétjén:Pinguicula alpina(havasi hízóka),
Primua farinosa(lisztes kankalin)
35.) Praenoricum:Ny-Dunántúl(Alpokalja):Lajta-hg+Göcsej+Őrség+Vasi-dombság
hűvös csapadékos, jégkorszakból fennmaradt(dealpin)
Alnus viridis(havasi éger)
+boreális elemek, őshonos a Pinus sylvestris;
Calluna vulgaris(csarab), Picea abies(lucfenyő), Larix decidua(vörösfenyő),
36.) Eupannonicum: Alföld
zonális társulás:erdőssztyepp
lösz alapkőzet+homok+alluviális öntés+másodagosan kialakult szolncsák&szolnyec szikesek
PL:
37.) Arrabonicum: Szigetköz+Győri-med+Hanság
Hanság:lecsapolás előtt égeres láperdők+üde kiszáradó láprétek
Győri homokon+D-T-közi homokpusztákon:
Festuca vaginata(magyar csenkesz)
Szigetközben ártéri ligeterdő
Bakony Éi lábánál homokon őshonos Pinus sylvestris
38.) Colocense: Mezőföd és Solti-lapály:Duna ártere Bptől Mohácsig
+jobb parti lösz és homokterület
Dunát szegélyző löszfalakon „félsivatagi” társulás:
Agropyron pectinatum(taréjos tarackbúza)+Kochia prostrata(heverő seprűfű)
ócsai és dabasi tájvédelmi körzet:turjánvidék égerlápokkal+üde és kiszáradó láprétek
Kiskunsági Nemzeti Park: Kunszentmiklósi szoloncsák szikesek:
Fetuca pseudovina(sovány csenkesz)
vaksziken: Lepidium crassifolium(pozsgás zsázsa)+Camphorosma annuua(bárányparéj)
39.) Praematricum: D-T-köze:2 folyó közti homokterület
Kisk.Nemz.P.: laza meszes futóhomokon:
Secale sylvestre(vadozs),Corispermum canescens,-nitidum(poloskamagfajok)
Megkötött homokon:Festuca vaginata(magyar v homoki csenkesz)
Alkanna tincora(báránypirosító),Dianthus ditinus, D. serotinus (tartó-,kései
szegfű),Cochicum arenarium(homoki kikerics)
buckaközben talajvíz közelségét jelzi: Salix repens subsp rosmanifolia(cinegefűz)
bugaci ősborókás
40.) Crisicum:
Tiszántúl:Tisza ártere Tokajtól Szegedig+Bükk&Mátra alatti síkság
+Hortobágy+Kőrösök vidéke+Békéscanádi löszhát
öntés-,réti talajok,szolonyec szikesek, löszön kialakult sermozjom
Tisza mellett ártéri erdők:morotvákban
Nymphaea alba(fehér tündérrózsa),Trapa natans(sulyom)
Hort.Nemz.P.: újszentmargitai ohati sztyepperdők
szolonyec szikesen: Festuca pseudovina (sovány csenkesz), Artemisisa santonicum(sziki üröm) másodlagos állományokban: Achillea collina(mezei cickafark)
Békéscsaládi löszhát védett területein+egykori „löszfüvellők”maradványfoltjain:
Salvia nutans (kónya zsálya),Adonis x hybrida(erdélyi hérics)
41.) Nyírségense: Nyírség:Debrecentől a Tiszáig homokterület
savanyú homokon:Festuca vaginata,-pseudovina(magyar-,sovány csenkesz)
Corynephorus canescens(ezüstperje),
zárótársulás:homoki tölgyes
magasságos mocs-és láprétek töredékein:bátorligeti ősláp:Comarum palustre! (tőzegeper)
Ligularia sibirica!(szibériai hamuvirág), Betula pubescens!(szőrös nyír)
42.) Samicum: É-Alföld:Szatmári síkság+Bodrogköz
ligeterdők+gy-tölgyesek:Leucojum vernum(tavaszi tőzike)
védett csarodai tőzegmohás láp:Vaccinium oxycoccos(tőzegáfonya)
50.) Niche:
A niche a modern ökológia egyik legfontosabb fogalma: a környezeti tényzők által kijelölt n dimenziós tér (hipertér), ahol a populáció előfordulhat.
Azoknak a kölcsönhatásoknak a sokdimenziós kifejezése, amelyek a források ill. a közvetítők és a populáció környezeti toleranciája között kialakulnak.
A nagy alkalmazkodóképességű populációkra (generalista fajok populációi) terjedelmes, a kis alkalmazkodóképességűekre (specialista fajok populációi) pedig szűk niche jellemző.
Realizált nicheà természetben is használni tudja a faj (kisebb v = a fundamentálissal)
Fundamentális niche à elméleti tér, „elvileg tudná használni a faj”
Overlap: = niche-átfedés à 2 v több populáció által hasznosított közös forrás
Niche-szegregáció: legalább egyikük niche szélessége csökken 1 v több miliőtengely
mentén (KONTRAKCIÓ); egyikük v mindkettő legalább egy tengely mentén elmozdul (ELTOLÓDÁS)
51.) Környezet:
Az ökológiai környezet az adott helyen és időben az egyes populációkra ténylegesen ható tényezők csoportja.
Tolerancia:
A miliőspektrum minden egyes tényzője egy változóként fogható fel, melynek csupán bizonyos értékei mellett biztosított az élőlény fennmaradása, ezt a tarományt az élőlény toleranciájának nevezzük.
52.) Liebig-féle minimum törvény:
A növények ásványi táplálkozásával összefüggésben a ~ kimondja, h a produkciót a jelenlevő elemek közül az határozza meg, amely a szükségeshez képest a legkisebb mennyiségben van jelen. Ezen elem mennyiségének növelésével a terméshozam mindaddig növekszik, amíg egy másik elem nem kerül minimumba. Ez utóbbi újabb minimum-tényezővé válva gátolja a további hozamnövekedést. Ezért fontos a harmonikus tápanyagellátás.
53.) Ökológiai indikáció:
A környezet tényleges hatásaira adott jelzés. Alapja az h a populációk és populációkollektívumok jelzik (INDIKÁLJÁK) a létrejöttükben és viselkedésükben szerepet játszó ténylegesen ható tényezőket.
Ökológiai fajcsoport:
Számos együtt előforduló növényfaj ökológiai fajcsoportot alkot. Ugyanabba az ökológiai csoportba azok a fajok tartoznak, amelyek toleranciája a tapasztalatok szerint vmelyik környezeti tényező iránt kb hasonló.
Hazánkban a hőigény (T), a talajnedvesség (W) és a talajreakció (R) iránti igény alapján összeállított ökológiai fajcsoportok használata terjedt el a gyakorlatban. Egyéb tényezők (pl.: megvilágítás erőssége, talaj nitrogéntartalma, fizikai szerkezete és sótartalma, kontinentalitás, bolygatás és a taposás mértéke alapján felállított) ökológiai fajcsoportok is léteznek.
58.) A levegő mint környezeti tényező + ökológiaia hatásai
A levegő jelenlegi összetétele a Föld, az atmoszféra és az élővilág fejlődésének következménye. A légköri levegő komponensei közül a fotoszintetizáló növények számára lényeges környezeti tényező a CO2-tartalom. A fosszilis tüzelőanyagok egyre nagyobb mértékű égetése egyre nagyobb mennyiségű CO2-t juttat vissza a légkörbe. à üvegházhatás, ami miatt a troposzféra átlaghőmérséklete az ezredfordulóra 0,5-1 °C-kal emelkedhet.
A CO2 és a víz különböző diffúziós határrétegek ellenállását legyőzve mozog a mezofillum és a légkör között. A gáz és a szilárd halm.áll. légszennyező anyagok (SO2, NOx, por, radioaktív kiszóródás stb.) káros hatása a légkörön keresztül érvényesül.A levegő mozgásával is erős hatást gyakorol a növényekre.
59.) A fény mint környezeti tényező + ökológiai hatásai
60.) A hőtényező jelentősége, hatásai
61.) A víz mint környezeti tényező
62.) A növények hidratura viszonyai + típusonként pl.
*POIKILOHIDRATURÁS (kiszáradástűrő) növények vízállapota
nagymértékben függ a környezet vízviszonyaitól. Száraz időben látszólag teljesen kiszáradnak és csak a protoplaszt nagy vízvisszatartó ereje nyújt számukra a látens élethez elegendő nedvességet. Legismertebb képviselői a zuzmók és mohák, de előfordulnak algák, páfrányok és esetenként a virágos növények közt is.
PL: Marcantia polymorpha
*HOMOIHIDRATURÁS (kiszáradást nem tűrő) növények
vízháztartásukat többé-kevésbé eredményesen függetlenítik környezetük vízállapot-változásaitól.
63.) A szárazságtűréshez történő alkalmazkodás élettani + morfológiai sajátosságai
A szárazságtűrő (XEROPHYTON) növényeknek számos, strukturálisan és funkcionálisan eltérő típusuk van. Van, h bojtos gyökérrsz.ük (pl pázsitfüvek) kis térfogatban igen intenzíven átszövik a talajt. Máskor a nagy talajtérfogatot behálózó és nemegyszer a talajvízig lehatoló gyökerek extenzív jellegűek (pl. fásszárú 2szikűek), v a legfelső talajrétegben futnak és kevés csapadékot követően azonnal kifejlődnek, ill a talajfelszín alatt képződő párát gyorsan hasznosítják (pl.: szukkulensek).
A xerophytonokon megfigyelhető párologtatást és felmelegedést csökkentő berendezéseket xeromorfózisoknak nevezzük.
PL: a mélyen ülő sztómák, dús szőrzet, viasz és kutikulaborítás, összesodródó ill csökkent felületű v hiányzó levéllemez, szukkulencia, erős szklerifikáció (keménylevelűség).
A szárazságtűrés fiziológiai alapja a sztómareguláció (gázcserenyílás szabályozása) mellett a szabad aminosavak felhalmozása. 1-1,5 hónapig taró szárazság alatt a szántóföldi viszonyok közt pl a kukorica szárazságtűrő fajtáiban prolin halmozódik föl, mert a fotoszintézis csökkenése után annak képződése még zavartalan. A prolinmolekula igen higroszkópos. Növeli az erősen kötött vízmennyiséget, ezáltal stabilizálja a sejtstruktúrát.
64.) A talajtényező szerepe, a növények számára fontos jellemzői
65.) Talajindikátor növények pl
N jelző: Urtica dioica
Plantago major
Amaranthus retroflexus
Sambucus nigra
Szilkátjelzők: tőzegmohák (Sphagnum fajok)
Calluna vulgaris (csarab)
Vaccinium fajok (áfonya)
Nardus stricta (szőrfű)
69.) Fanerofiton életforma +PL (PHANEROPHYTON = P)
Fák és cserjék; megújuló rügyeik a hajtásokon vannak, a kedvezőtlen időszakot a talaj felszíne felett, 50cm-nél magasabban vészelik át.
Termetük alapján további csoportok:
-cserjék (Nanophanerophyton N) a 2m-t el nem érő fás növények
PL: Ligustrum vulgare (fagyal)
-alacsony term. fák (Mikrophanerophyton Mi) 2-8m magas fás növény
PL: Fraxinus ornus (virágos kőris)
-közepes term. fák (Mesophanerophyton Me) 8-30m
Hazai erdeink legtöbb faja
PL: Fagus sylvatica (bükk)
-magas fák (Megaphanerophyton Mg) 30m-nél magasabb,
többnyire trópusokon élő fák
PL:
70.) Geofiton életforma +PL
A hagymás, a gumós és a rhizómás növények.
PL: hagymafajok (Allium spp.) berki szellőrózsa (Anemone nemorosa) és
a mezei aszat (Cirsium arvense)
71.) Chamefiton életforma +PL (CHAMAEOHYTON Ch)
Törpecserjék és párnás növények, melyek rügye kedv.len időszakban a talaj
felszíne felett 10-50cm magasan vannak. Havas területeken a rügyeket hó védi.
PL: kakukkfű (Thymus), varjúháj (Sedum) fajok
72.) Hemikriptifiton életforma +PL (HEMIKRYPTOPHYTON H)
78.) Allelopathia +PL
Egy virágos növényfajnak a szomszédos növényekre vegyületek révén
gyakorolt gátló hatása. (MOLISCH 1937)
Ugyanazon faj egyik egyede a másikra is gyakorolhat allelopatikus hatást.
Az ALLELOKEMIKÁLIÁK szekunder anyagcseretermékek, sokszor gyógynövények hatóanyagai. A talajban v kipárolgás útján a levegőn keresztül hatnak. ARID és SZEMIARID körülmények közt jelentősebb a hatásuk mint humid klíma alatt, ahol valószínűleg a talaj nagyobb mikrobiológiai aktivitása hatástalanítja őket.
A gyomok egymásra gyakorolt allelopatikus hatásai:
a mezei aszat (Cirsium arvense) avarja pl. önmaga fejlődését gátolja.
A fák és lágyszárúak közti ismert pl a dió v az eukaliptusz alatti aljnövények
pusztulása.
Az allelokemikáliák (PL: ekdizon, juvenilis hormonok, farnezolok) minden bizonnyal jelentős szerepet töltenek be a jövő biológiai növ.védelmében.
87.) Vegetáció:
Egy adott topográfiai térrészlet adott időpontbeli növénytársulásainak halmaza.
Adott terület vegetációját meghatározott megjelenési formájú (fiziognómiájú) növények jellemzik. PL.: lombhullató erdők, füves puszták növényei.
88.) A vegetációs övek kialakulása + milyen tényezők befolyásolják
89.) Trópusi esőerdők övének jellemzése példával
90.) Szubtrópusi öv jellemzése példával
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)